Először is szeretném kihangsúlyozni, hogy a táplálékallergiák néven nevezett betegségcsoport nem foglalja magában a tejcukoremésztési zavart, a gyümölcscukor-felszívódási zavart, a cöliákiát. Ezek ugyanis nem allergiák, hanem teljesen más hátterű betegségek, ezért válaszaimban ezekre nem térek ki.
Visszatérve a kérdésére nem ismerjük a megnövekedett betegségek pontos okát. Számos elmélet lát napvilágot, amelyek közül kettőt érdemes kiemelni.
Az egyik a higiénia-hipotézis, mely szerint az immunérés időszakában a gyermeket ért környezet (fertőzések) elősegítik a normális immunológiai válasz kialakulását, míg „steril” környezetben az immunológiafejlődés az allergiás irányba tolódik el. Egy újabb elmélet szerint a nyugati típusú táplálkozás (az alacsony élelmirost-fogyasztás, vagyis a csekély mértékű zöldség-, gyümölcs-, valamint a túlzott zsír- és cukorfogyasztás) hatására megváltozott bél mikrobiom okozza a táplálékallergiák gyakoriságának növekedését.
Az előzőekből tehát arra lehet következetni, hogy talán a megváltozott életmódunk az oka.
Másik lényeges oka annak, hogy úgy tűnik, gyakoribb lesz a táplálékallergia, az az, hogy olcsóbb, pontosabb, könnyebben elérhető diagnosztikai eljárások és egészségügyi szolgáltatások állnak rendelkezésünkre OEP és magánszakrendelőkben egyaránt.
Több mint százhetven táplálék-összetevő ismert, mint allergiát kiváltó, de a reakciók többségéért a tehéntej, tojás, földimogyoró, bokormogyoró, szója, búza, hal, rákok és tengergyümölcsei fehérjéi felelősek. Gyermekkorban jellemzően a tehéntej, tojás, szója, földimogyoró, bokormogyoró az allergén táplálékok.
A változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás javasolt a várandósok és szoptató nők esetében is. A kismama ne diétázzon feleslegesen!
A 2017-es ESPGHAN ajánlás szerint mind a fejlődés, mind a táplálkozás szempontjából fontos, hogy a csecsemőt az életkorának megfelelő ételekkel táplálják, illetve az életkorának és a fejlődésének megfelelő táplálási módszert alkalmazzanak. A kiegészítő táplálást (szilárd táplálék és az anyatejtől vagy a tápszertől eltérő folyadékok adását) nem szabad négy hónapos kor előtt megkezdeni, de hat hónapos koron túli késleltetése már nem indokolt.
Az allergén ételek négy hónapos (tizenhét hetes) kor után bármikor bevezethetők a hozzátáplálás megkezdésekor.
A tehéntej kevés vasat, miközben nagy mennyiségű fehérjét és zsírt tartalmaz, így nagy az energiatartalma. Emiatt tizenkét hónapos kor előtt nem szabad fő folyadékként adni, bár kis mennyiségekben a kiegészítő ételekkel együtt adható.
Az egészséges csecsemőknél a főtt földimogyoróból készült egynemű krém kis mennyiségű bevezetése preventív hatású. A földimogyoró allergiára magas kockázatú csecsemők kockázatát szakorvos mérje fel, és ha komoly, szisztémás allergiás reakció várható, akkor nem szabad a bevezetést elkezdeni. A többiek esetében 4-11 hónapos kor között szükséges a bevezetése.
A glutén 4-12 hónapos korban bármikor bevezethető a csecsemő étrendjébe. A glutén bevezetése utáni első hetekben és a csecsemőkorban kerülni kell a glutén nagy mennyiségekben való fogyasztását.
A leggyakoribb allergiák Magyarországon
Egyik legismertebb népbetegségünkről még mindig számos tévhit kering a köztudatban. A szokatlan kiütéseket, az ekcémát, az orrfolyást és a tüsszögést is gyakran egy kalap vesszük. Pedig az "allergia" kifejezés csupán egy gyűjtőfogalom, igencsak pontosan körülhatárolható, önálló altípusokkal. Olvasd tovább!
Általános tünetekkel jelentkezik a táplálékallergia, tehát olyanokkal, amelyek más betegségre is utalhatnak. Minden esetben orvosi kivizsgálás szükséges. A diéta csak a diagnózis megléte után kezdhető el. A tünetek allergia esetében az étel elfogyasztását követően azonnal vagy 24-48 órán belül jelentkeznek, és ha kizárjuk a tünetokozó ételt, akkor meg is szűnnek. Tünet lehet csecsemő-, gyermekkorban a hasi fájdalom, hányás, görcsös hasmenés, kiütések, légúti tünetek, anafilaxia.
Az anafilaxia vagy a pollen-zöldség-gyümölcs orlis allergia szindróma életveszélyes reakciók. Az orvos által elemzett, összefoglalt allergia tesztek eredményei alapján felállított diagnózis lényeges, hiszen külön-külön a tesztek fals eredményt mutathatnak.
A korrekt diagnózissal bizonyított allergént teljes mértékig ki kell zárni az étrendből. A diéta során szigorúan járunk el. Az allergénmentes étrend összeállításkor nemcsak az allergének teljes elkerülése a szempont, hanem a keresztallergének figyelembevétele mellett a kiegyensúlyozott táplálkozás irányelveinek is meg kell feleljen.
Az étrend összeállításához 2017-től hazánkban az OKOSTÁNYÉR® gyermek változata foglalja össze az iránymutatást. (http://mdosz.hu/uj-taplalkozasi-ajanlasok-okos-tanyer/). A táplálékallergiák étrendjeihez segítséget az Allergia Adatbank Alapítvány weboldala nyújt (www.taplalekallergia.hu).
A közétkeztetésben a 14 jelölésköteles allergént fel kell tüntetni az étlapon. E mellett szakorvosi vélemény alapján a közétkeztető biztosítja a szükséges diétát. Mivel gyermekkorban a leggyakrabban a tehéntej, tojás okoz allergiát, így a gyermek-közétkeztetésben is a tej- és tojásmentes diéta a leggyakoribb (a cöliákiáról, laktózemésztési zavarról most nincs szó). Az akár ezeradagos élelmezési üzemekben az egy-két adag diéta elkészítése térben vagy időben elkülönítve történik. Az étrendet dietetikus tervezi, felügyeli, míg magát az elkészítést diétás szakács végzi. A nehézséget a keresztszennyezés, a változatos keresztallergének okozzák, illetve a térben, időben történő elkülönítése. Sok esetben emiatt nem tudja az élelmezésvezető a diétát saját üzemben elkészíteni, így azt más diétás konyhákról szállítják.
Az allergénmentes táplálkozás megvalósítása több odafigyelést, tervezést von maga után, illetve nem az ár lesz az elsődleges vásárlási szempont, hanem a termék allergénmentessége. Így többletköltséggel járhat a diéta, amely támogatása gyermekkorban az emelt családi pótlékkal történik. Ezt szakorvosi vélemény alapján igényelhetik a szülők.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.