Florence Nightingale már életében legendává vált, ugyanis 1853-56-os krími háború idején a törökországi brit katonai kórházban a megfelelő ellátás megszervezésével és a nagyobb higiénia megteremtésével nagyságrenddel csökkentette a halálozási arányt. A katonák Lámpás Hölgynek nevezték, mert éjszaka is ápolta a betegeket a laktanyafolyosón berendezett kórházban. Angliába visszatérve az emberek hősként tisztelték és óriási hírnévre tett szert. A róla elnevezett nővérképzőt 1860-ban nyitotta meg. Több tanulmánya is megjelent nyomtatásban, mint például A kórházakról, Az ápolónőkről címűek.
Nightingale a hadikórházban szerzett tapasztalatairól is részletesen beszámolt. A sötét, embertelen frontkórházak helyett sürgette, hogy a kórházak biztosítsák a betegek számára a gyógyulást legjobban segítő körülményeket, a lehető legteljesebb higiéniát, a tiszta levegőt és ivóvizet, a világítást, a megfelelő táplálkozást. Célul tűzte ki, hogy az ápolók magas szintű képzést kapjanak, és tőlük is elvárta, hogy a lehető legmagasabb színvonalon végezzék a munkájukat.
Florence Nightingale nemcsak a betegápolás etikai alapjait teremtette meg, de küzdött az ápolói hivatás képviselőinek anyagi és erkölcsi elismeréséért is. "A nővérek ma még betegápolók, de eljön a nap, amikor egészségápolók lesznek" - írta. Gondolataival, amelyben a prevenciót helyezte előtérbe, megelőzte a korát.
A magyar előd
Magyarországon az ápolóképzés egyik legkiemelkedőbb alakja Kossuth Zsuzsanna (1817-1857), akinek nevét az országban több egészségügyi intézmény is viseli. Ő volt hazánk első országos főápolónője, aki tevékenységét Florence Nightingale-nél előbb kezdte meg. Az ápolói hivatás hitvallását a következőkben fogalmazta meg: "Egy legyen bennünk az akarat, felkeresni a szenvedést, s enyhíteni azt".Így foglalta össze, milyen az ideális ápoló:
"Az ápolónő legyen józan; becsületes és megvesztegethetetlen; legyen igazmondó és megbízható; legyen pillanatra pontos és hajszálig rendes; gyorskezű, de nem kapkodó; szelíd, de nem lassú; nyájas, de nem fecsegő; tapintatos, de sohasem tétovázó; legyen derűs és bizakodó, tiszta saját személyében és tisztaságot teremtő a beteg körül; legyen szíves és szolgálatra kész, a betegekre gondoljon és nem önmagára"
Az egészségügyben dolgozóknak azóta is hálával tartozunk, ma, a koronavírus-járvány idején pedig különösen fontos beszélni róluk. Napjainkban estéről estére egyre többen tapsolnak az ablakokba kiállva este 8 órakor, hogy megköszönjék a koronavírus-járvány elleni küzdelemben részt vevőknek az erőfeszítéseit.
Az egészségügyi dolgozóknak is szól a legújabb popsláger,
amelyet Berkes Olivér és Miss Mood, azaz Mező Dorottya ad elő.
„Mindenképp olyan szöveget szerettünk volna, ami azon túl, hogy szerelmes témájú, más mélyebb tartalommal is bír. Azt az érzést járjuk benne körül, amit a családunk, szeretteink iránt érzünk: óvjuk, védjük őket és ők is minket, az életünket is rájuk bíznánk. Engem ez a feltétel nélküli szeretett ihletett meg. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a létünket és a bizodalmunkat mások kezébe kell helyeznünk, akik önzetlenül végzik a hivatásukat, mint az egészségügyi dolgozók, rendőrök, tűzoltók. Ezzel a számmal előttük is tisztelgünk, hiszen ők azok, akik akkor is a bajba jutottakért dolgoznak, mikor mindenki más már a családjával van" - nyilatkozta Dorottya.
Olivért is egy ilyen szituáció inspirálta, hiszen nővére orvosként többször a kórházban töltötte a karácsonyt, a hivatásának élt, míg mások a szeretteik körében ünnepeltek.
Az ápolónők munkája előtt Banksy is tisztelettel adózik, rajzaiban szuperhősként ábrázolja őket:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.