Izmosan is csajos személyiség – interjú Márton Anitával

Valószínű, hogy nagyobb pofont tudnál adni, mint egy balerina, de tény, hogy nem kell olyat mondani vagy tenni, amivel kiérdemelne a másik fél egy pofont. Gondolom, tele van az emberek feje a sportágaddal kapcsolatos ilyen és hasonló sztereotípiákkal. Mik a „kedvenceid" ?

Sajnos több ilyen sztereotípia is él az emberek fejében. Rendszeresen hallom, hogy a súlylökés nagyon férfias sportág. Na, de mit jelent valójában az, hogy férfias sportág? Erre sosem kaptam még elfogadható választ. Sokan gondolják úgy, hogy túl izmosak vagyunk és esetleg ezáltal elveszítjük a nőiességünket. Hát csak meg kellene nézni egy női világbajnoki döntőt a sportágamban. Szebbnél szebb nők versenyeznek. Persze tény, hogy nem 50 kilós a súlycsoportunk, inkább 100 kg közeli/feletti, de már nem a '70-es, '80-as éveket éljük, amikor a doppinghasználat miatt a női versenyzők sokszor úgy néztek ki, mintha a másik nemet képviselték volna.

Te mit hangsúlyoznál szívesen akár a testeddel, akár a sportágaddal kapcsolatban?

A sport szépsége pont az, hogy mindenki meg tudja találni a hozzá és testalkatához leginkább illő ágazatot. Nálam valóban nagyon fontos, hogy kiváló fizikai képességekkel rendelkezzem, de ez csak egy kis szelete a tortának. Ami sokkal fontosabb, hogy gyors legyek, jó legyen a mozgástanulási képességem, jól bírjam a monotóniát és fejben maximálisan ott legyek az edzéseken és a versenyeken egyaránt.

A nők nagy százaléka elégedetlen. Nem érzik magukat elég izmosnak, elég formásnak, elég nőiesnek. Te miképp vélekedsz magadról?

Régebben, főleg középiskolás koromban én sem voltam elégedett magammal. Vagy a testalkatommal, vagy a hajammal, vagy éppen a bőrömmel volt gondom. Aztán idővel elfogadtam, hogy sosem lesz kockás a hasam vagy a szögegyenes hajamból göndör.

Előfordult az is, hogy kaptam negatív megjegyzéseket a testalkatommal kapcsolatban, de azért többségben volt a pozitív visszajelzés. Mindig megdicsérnek, hogy milyen jól nézek ki, milyen fitt vagyok és mosolygós. Ez pedig csupán annak köszönhető, hogy jól érzem magam a bőrömben. Az ember nagyon sokat tehet saját magáért, az egészségéért. Én is imádok enni és meg is eszek mindent, ami jól esik. De azt is tudom, hogy utána le fogom dolgozni.

Egyébként a testalkatom és az életvitelem ellenére

A súlylökés a laikusok szemében férfias sportnak tűnhet. Mi fogott meg benne téged, miért pont ezt a sportágat választottad?

12 évesen testnevelés órán ismerkedtem meg a súlylökéssel. Már a kezdetekben is sikerélményem volt benne, méterekkel vertem meg a kortársaimat. Így elsősorban ez motivált. Ezen kívül pedig az, hogy az edzésen remek volt a társaság, így nagyon jól éreztem magam abban a közegben. Ma már a sok kihívást szeretem benne, hiszen sokrétűnek kell lenni. Körülbelül 1másodperc az egész mozgás, ebbe kell mindent beletenni, amiről korábban már beszéltem.

Tapasztalataid szerint, mi a legnagyobb különbség a férfi és a női súlylökők között?

Mindenképpen az erőbeli különbség a legnagyobb. A férfiak genetikájukból kifolyólag sokkal nagyobb súlyokat képesek megmozgatni és talán nagyobb is a teljesítőképességük. Mi nők pedig a technikai részét próbáljuk jobban hangsúlyozni. Emellett azonban az sem elhanyagolható különbség, hogy

A sportteljesítményed befolyásolja a párkapcsolatodat? Értem ez alatt azt, hogy fontos számodra, hogy a párod is sportember legyen és így megértse az elhivatottságodat illetve az ezzel kapcsolatos problémáidat?

Úgy gondolom, ez teljesen személyfüggő. Volt korábban élsportoló barátom, nekem egyáltalán nem jött be. Viszont van, aki mást nem is tud elképzelni. A férjem teljesen civil ember, habár sportos személyiség. Rendszeresen fut és biciklivel jár dolgozni. Úgy ismerkedtünk meg, hogy tudta, élsportoló vagyok és teljes mértékben támogatott végig a karrierem során. Együtt vettük az akadályokat és ünnepeltük a sikereket.

Mit tanácsolnál azoknak a lányoknak, akik felnéznek rád és kacérkodnak azzal, hogy profi sportkarrierbe kezdjenek, akár súlylökőként?

Csak azt tudom tanácsolni, hogy vágjanak bele, tűzzenek ki egy elérhető, reális célt és dolgozzanak érte keményen. Sokszor évek munkája szükséges ahhoz, hogy sikerüljön, amit kitűztünk magunk elé, de a munka soha nem vész el, előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Csak kitartás kérdése!