Fedezd fel te is Magyarország rejtett kincseit: irány az Országos Kéktúra!

Az 1168 km hosszúságú Kéktúra Magyarország északi területein halad végig Írottkő és Hollóháza között. A túrázók bármilyen irányban bejárhatják az útvonalat, azonban a teljesítése csak gyalogosan – esetleg rollerrel -, hatéves kortól, tetszőleges hosszúságú szakaszokra bontva elfogadott. A teljesítés időtartama nincs korlátozva.

A túra teljesítése semmilyen kötöttséggel nem jár, cserébe viszont egy életreszóló élményt nyújt, így nem véletlen, hogy nyolcvan éves történelme alatt már több mint 6700-an teljesítették a távot. Végigjárva az útvonalat képet kaphatunk Magyarország tájairól, nevezetességeiről, megismerhetjük az egyes tájegységeken élők mindennapjait, és betekintést nyerhetünk Magyarország állat-és növényvilágába is. Nem véletlen, hogy a National Geographic nemzetközi honlapja a 2020-ra leginkább ajánlott 25 utazási célpont közé sorolta a Magyarországon átívelő túraútvonalat.

A teljesítők az Országos Kéktúra igazolófüzetébe gyűjtik a bélyegzőket, amelyekkel az adott szakasz bejárását tudják igazolni. Az útvonalon összesen 152 bélyegzőhely van, ezek nagyrésze - a túrázók legnagyobb örömére - kocsmákban van elhelyezve, hiszen mint tudjuk, kis hazánkban a legeldugottabb, falvakban is van kocsma.

Ezzel ellentétben a gomblyukjelvényt – amely azonos grafikájú, de kisebb és nem sorszámozott – a teljesítők csak egy alkalommal tudják pénzért megvásárolni. A jelvényeket a Magyar Természetjáró Szövetség adja ki: a teljesítőkről nyilvántartást vezet és honlapján a nevüket is közzéteszi.

A cikk olvasása közben valószínűleg felmerül a kérdés, milyen edzettségi szintet kell megütnie annak, akik a Kéktúrára adja a fejét, és milyen felszerelés kell ahhoz, hogy Magyarországon végighaladva, sokszor szó szerint árkon-bokron túl sikeresen vegye az akadályokat. Nos, szerencsére apukám nagy Kéktúrázó, így erről őt kérdeztem.

„A legfontosabb, hogy vadonatúj, betöretlen bakancsban neki se induljunk a túrának. Én egy könnyű, vízhatlan túrabakancsban túrázok, és mindig van nálam egy papucs is. A megfelelő zokni legalább annyira fontos, mint a cipő. Mindig legyen nálad váltózokni, és ha teheted, válassz varrás nélküli, gyapjú és poliészter keverékéből készültet, ami könnyen szárad és jól levegőzik. Elsősorban a kullancsok miatt, másodsorban a szúrós aljnövényzet miatt én azt tanácsolom, felejtsd el a rövidszárú nadrágot. Én egy jól szellőző, hosszú túranadrágban járom az országot.

Kezdetben mi sem használtuk ezt az alkalmazást, és sokszor 10-15 km-t is gyalogoltunk feleslegesen, letérve a helyes útvonalról..."

„Vannak nehéz túrák, de azt gondolom, hogy aki egészséges, nincsenek reumatikus fájdalmai és szívproblémái, az meg tudja csinálni. Erre a legjobb példa én magam vagyok, hiszen ősszel leszek 68 éves! A Kéktúrán nincs semmi kötelezettség: mindenki annyit megy, amennyi jól esik, teljesen felesleges rohanni: ez elsősorban az élményről szól, és persze saját határaink feszegetéséről. Rossz időben nem érdemes elindulni, elázva ugyanis nem jó élmény az erdőben bandukolni. A sötétedésre is különösen figyelni kell, mi Zircnél fejlámpával, szakadó esőben kerestük a fákon található jelzést, és bár utólag jókat nevetünk rajta, azóta sokkal előrelátóbbak vagyunk...Érdemes indulás előtt részletesen tájékozódni az adott távról, nehézségéről, szálláshelyekről, éttermekről, és mi gyakran olvasunk túrabeszámolókat is, hogy tudjuk, mi vár ránk. A Kéktúra néhány szakasza igazi kihívást jelent még azoknak is, akik alapvetően jó kondiban vannak, de minden perc „küzdelem" megéri. Ez az egész olyan, mint egy határon belüli világjárás, és egy-egy kirándulás után feltöltődve, új emberként érek haza..."