A most 71 éves Marina egyáltalán nem emlékszik a biológiai családjára, aznap, amikor elrabolták, utoljára látta őket. A másik „családjára" azonban tökéletesen emlékszik. Miután ugyanis kidobták a dzsungelben, a kapucinusok kolóniája befogadta őt családjukba, és segítettek neki túlélni egy olyan veszélyektől hemzsegő környezetben, mint a gyilkos kígyók, a vérszívó rovarok, a mérgező növények és a gyors áradások. Marinának élénk emlékei vannak arról, hogy a majmok megtanítják neki, hogyan egyen gyümölcsöket és a dióféléket, segítettek neki megtalálni az édes vizet és úgy ápolták, mintha sajátjuk lenne - írja a Daily Star.
A csapat legidősebb hímje egyszer még az életét is megmentette, miután egy rothadt gyümölcs megmérgezte.
Rossz tamarindot ettem. Szédülést és rosszullétet okozott. Majom nagyapa, egy fehér hajú, fog nélküli lény egy patak felé kényszerített és többször belelökött. Amikor elengedett, köhögve feküdtem a parton, és a köhögés hányássá vált...Soha nem fogom megtudni, hogy a nagypapa honnan tudta, hogyan tud megmenteni, de tudta - erről meg vagyok róla győződve"
- emlékezett vissza Marina.
Évek múlva vadászok találtak rá, akik el akarták adni egy bordélyháznak, de Marina megszökött. Végül egy család fogadta örökbe, Nagy-Britanniába költözött és Bradfordban telepedett le. Férjhez ment, született két gyermeke, történetét pedig megírta A név nélküli lány című könyvében.
Ez is érdekelhet: Maugli a valóságban – Gyerekek, akiket állatok neveltek
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.