Hashimoto-gyulladás: amit nem vesznek elég komolyan, pedig kéne!

Ezt az autoimmun betegséget elsőként 1912-ben jegyezte le egy japán sebész, Hashimoto Hakaru, akiről a kórkép a nevét is kapta.

A pajzsmirigy-alulműködés az egyik leggyakoribb hormonbetegség jelenleg Magyarországon, a teljes lakosság körülbelül 10 százalékát érinti, de ennek nagyjából csak a fele kerül ténylegesen diagnosztizálásra. Nőknél akár 8-szor gyakoribb az előfordulása, mint a férfiaknál. Maga a Hashimoto-betegség, amiből idővel kialakulhat a pajzsmirigy-alulműködés pedig még gyakoribb, az emberek 20 százalékát érintheti – mondta dr. Szabó Péter endokrinológus, aki azt is hozzátette, hogy a Hashimoto ugyan jóval gyakoribb a nőknél, a férfiaknál azonban sokkal súlyosabb lefolyású.

A betegség során - beszélt a részletekről az RMC Clinics endokrinológusa - a szervezet immunrendszere a pajzsmirigyet idegen szövetként kezeli, vagyis megtámadja. Ez vezet a pajzsmirigy sejtjeinek gyulladásához, károsodásához, később pedig a pusztulásához.

Kialakulásában genetikai adottságok, környezeti ártalmak – például dohányzás, szmog, radioaktivitás – és más kockázati tényezők, mint a nem megfelelő jódbevitel, az immunrendszert befolyásoló vírusfertőzések - egyaránt szerepet játszanak, ugyanakkor a betegségre való hajlam örökölhető is. A Hashimoto gyakran jár együtt glutén- és laktózérzékenységgel vagy Crohn-betegséggel is.

Az esetek körülbelül felében alakul ki pajzsmirigy-alulműködés – ritkán túlműködés -, amelynek tünetei között találjuk többek között a testsúlynövekedést, a fogyási nehézségeket, a fáradtságot, a levertséget, a túlzott mértékű izzadást, a vizesedést, a bőrszárazságot, a szapora szívverést, az alvászavarokat, vagy a hajhullást. A Hashimotonak, vagyis az idült, krónikus pajzsmirigygyulladásnak nincsenek specifikus tünetei, érzékelhető panaszokat a pajzsmirigyre gyakorolt hatása okoz.

A betegséget rendkívül fontos időben felismerni, mivel személyre szabott kezeléssel nagy eséllyel elkerülhetők vagy csökkenthetők a súlyos pajzsmirigyproblémák. Diagnosztizálása elsősorban külső pajzsmirigy vizsgálatból és vérvizsgálatból áll, amely során a pajzsmirigy működését szabályozó (T3, T4) és stimuláló (TSH) hormonok szintjét és az antitestek (TPO) jelentlétét ellenőrzik. Hashimoto-betegségre az alacsony T3, T4 és a magas TSH szint, valamint a vérből egyértelműen kimutatható TPO antitestek jelenléte utal.

„Bár a Hashimoto-betegség egy gyógyíthatatlan immunfolyamat, kezeléssel csökkenhető a pajzsmirigyre gyakorolt káros hatása. Amennyiben a legkisebb gyanúja fennáll, vagy a családban van már diagnosztizált Hashimotós beteg, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat" – mondta az orvos.

Ezek célja a megfelelő hormonszint fenntartása. Amennyiben igazolhatóan ételintolerancia is fennáll, az ahhoz tartozó – ajánlottan dietetikus által összeállított – diéta betartásával is csökkenthető a Hashimoto-betegség fellángolása. Amennyiben a gyulladás következtében már kialakult pajzsmirigy alul- vagy túlműködés, úgy annak gyógyszeres, műtéti vagy izotópos kezelésére is szükség van.