– Nem olyan rég még a televízió és a filmek voltak a gyermekre leselkedő fő veszélyforrások, azután jött az internet, majd a mobileszközök elterjedésével ez az egész szintet lépett: ma már bárhol, bármilyen helyzetben elérhetik a gyerekek az internetet. Hordoz-e reális veszélyeket magában ez a jelenség?
Odahaza a családtagok egyfajta digitális buborékban élnek, egyre kevesebb figyelem jut egymásra, egyre nehezebben tudunk beszélgetni az online életünkről, az online élményeinkről.
Ne gondoljunk itt radikális változásokra vagy kemény tiltásokra, inkább a mindennapok egyszerű szabályairól van szó, például határozzuk el, hogy az esti étkezéseknél vagy a családi programokon félretesszük a mobileszközeinket és egymásra figyelünk. Meg kell hozni a döntést egy nagy levegővétellel, és aztán tartani magunkat hozzá. Mi az NMHH-nál hiszünk abban, hogy az ilyen apró lépésekkel komoly változások érhetők el.
Miért éppen Mobil a családom?
A kampány elnevezésében a mobil szó egyfelől utal a család digitalizációval kapcsolatos alkalmazkodó rugalmasságára, azaz mobilitására, másrészt arra, hogy alapvetően a mobileszközök azok, amelyeken keresztül az internetes platformok, a közösségi média világa elér bennünket. A Mobil a családom? tíz tanácsa komoly szakmai konzultáció nyomán született meg annak érdekében, hogy tudatosítsa és a mindennapok gyakorlatára váltsa át a törekvést, mely szerint apró cselekvésekkel egyre közelebb lehet kerülni ahhoz, hogy az új technológia és a családi életünk egyensúlyban legyenek. A program gyakorlatias és játékos ötletekkel szólítja meg a szülőket és a gyermekeket: például tartsunk rendszeresen mobileszközmentes családidőt, alkossuk meg közösen a mobileszközök használatának házirendjét és beszélgetéseinkből ne hagyjuk ki az online térben szerzett élményeinket sem.– Mennyire hiteles a szülő törekvése erre a digitális rendrakásra, ha a gyermek szeme láttára maga is aktívan használja az okostelefonját odahaza, akár a munkája miatt, akár egyéb okból?
– Erre is van jótanácsa az NMHH-nak: Mutassatok jó példát egymásnak! Ezt érzem egyébként a kampányunk egyik legfontosabb üzenetének. A megfelelő nevelés ugyanis példamutatáson keresztül zajlik. Milyen jó lenne, ha a szülő azt mondhatná a gyereknek, hogy látod, én ebéd közben nem babrálom az okostelefonomat, nem készítek fotót minden bensőséges családi pillanatról, hogy aztán posztoljam a közösségimédia-oldalamon... Nagyon fontos, hogy mit látnak tőlünk a gyerekek, különösen az alfa generáció, akik anyu vagy apu mellett a mobiltelefont vagy a laptopot is „családtagként" ismerték meg.
Ez a generáció úgy nő fel, hogy a szülei mobiltelefonnal a kezükben élnek.
Már a babakocsiból kitekintve is azt látja az anyuka kezében. Ha a szülő hiteles szeretne maradni ezen a téren is, akkor a családi szokások megváltoztatását bizony saját magán kell kezdenie. Próbáljunk meg változtatni a szokásainkon, gondoljuk át, hogy mit rögzítünk a gyermekben például azzal, ha a vacsoránál folyton kézbe vesszük a telefonunkat.
Élet az ABC utolsó betűje után: az alfa-generáció
Az alfa-, vagy más néven az Ipad-generáció tagjai az Y- és a Z-generáció után következnek, „legidősebb" képviselőik még általános iskolába járnak. Miután hamarosan kikerülnek az iskolapadból, a világnak fel kell készülnie a fogadásukra, de addig is kiemelt figyelmet érdemel személyiségük fejlődése. Számukra nem lényeges a kortársakkal, a családdal való találkozás, jól elvannak a szöveges, a hangalapú vagy videós üzenetekkel, már a telefont sem használják. Az okostelefonok és a táblagépek használata egyre elterjedtebb az alfa-generáció legifjabb képviselői között is.– Nem az lenne kézenfekvő, hogy a szülő egyszerűen megtiltja a gyerek mobil- és internethasználatát? Ahogyan – visszatérve a korábbi párhuzamra – annak idején lekapcsolta a tévét, eldugta a távirányítót...
– A tiltás egy bizonyos életkor felett már teljesen hatástalan. Az NMHH álláspontja, hogy inkább beszélgetéssel kell rávezetni a gyerekeket a változásra, illetve alakítsunk ki közösen szabályokat, amit a családtagok be is tartanak. Ehhez a szülőnek is meg kell tanulnia, meg kell értenie az új alkalmazásokat, hogyan működik például a TikTok, a Pinterest vagy a videojátékok világa. Van olyan tanácsunk, amely úgy szól: Játsszon együtt a család!
Ez kissé idealisztikusnak tűnik persze, de a lényege, hogy a video- és az internetes játékok tekintetében se a tiltás legyen az elsődleges reakció, hanem próbálják meg a szülők minél jobban megismerni azt, ami a gyermeknek fontos. Beszélgetni kell vele, egy kicsit „kinyitni" őt ebben a kérdésben, mellé ülni és együtt játszani. Utána már valószínűleg könnyebben lehet vele beszélni a mértéktartásról és a korlátokról.
– Állandó vita tárgya, hogy melyik az az életkor, amikor a gyereket a szülő „digitalizálhatja". Mikor kapjon a gyermek mobiltelefont, mikor regisztráljon a Facebookra – mit mond a hatóság?
– Ez a szülői nevelés területe, amelyben a szülők döntését óvatos ajánlásokkal, szempontokkal lehet segíteni. A hatóság hazai és nemzetközi kutatások eredményeit közvetíti, hiszen ez mindenütt a fejlett világban forró téma. Én úgy gondolom, hogy kétéves korig ne adjunk mobileszközt a gyermeknek, esetleg egy-egy rövid nyugtató mesét nézzen rajta a szülővel közösen. 2-5 éves kor között legfeljebb napi egy óra mese az eszközön, esetleg készségfejlesztő játék, mindig a szülő jelenlétében, szüneteket tartva – de jobb, ha kevesebb. A hatéves kor a kamaszkor kezdete, kulcsfontosságú a rendszeresség és a szabályok kialakítása, betartása. A napi két óránál javasolt meghúzni a képernyőidő maximumát és kontrollálni a tartalmakat. 10-12 éves kortól időkorlátokkal és folyamatos beszélgetésekkel kell terelgetni a tudatosság és a mértéktartás felé a gyermeket.
A digitális „nagykorúság" egyébként valahol a 15. életév környékén kezdődik, amikor már nagyobb biztonsággal megengedhető, hogy a gyermek a közösségi médiában megjelenjen.
A szülői felügyelet persze itt sem kerülhető meg, de mi hisszük: ha a szülők tudatosabban foglalkoznak az otthoni médiahasználattal, kölcsönös bizalmat építve beszélgetnek a gyerekkel, akkor megtalálják az ideális megoldást a korlátozásokban is. Fontos tudatosítani – életkortól függetlenül – azt is, hogy a digitalizált világban minden csak egy ponton túl veszélyes, ez a pont a mértéktelenség. A közösségi médiának számos pozitív hatása lehet a gyerekre: az Instagramon például megmutathatja vizuális kreativitását, egy zárt csoportban tarthatja a kapcsolatot a rokonokkal, az internetes játékoknak lehetnek készségfejlesztő hatásai – és sorolhatnánk.
Ám egy határon túl az internetes játék a pszichés függőség kockázatát hordozza, ami – a gyermekeknél különösen – torzíthatja a személyiségfejlődést.
A közösségi média esetében inkább a zaklatás veszélye kerül az előtérbe, a meggondolatlan fényképposztolások, esetleg a nem kellően átgondolt csevegések miatt. Jóval nagyobb a gyermek „kitettsége" mindezeknek, ha szülői kontroll nélkül van jelen ebben a digitális térben.
– Mit jelenthet a szülői kontroll?
– A már említett párbeszéden, közös szabályokon, közös játékon túlmenően léteznek technológiai megoldások, így szűrőprogramok, képernyőkorlátok, filterek is, amelyekből az NMHH ajánl néhányat. Ezek használata viszonylag egyszerűen elsajátítható – ebben is segít a médiahatóság –, ám alapvető jótanács, hogy ezek alkalmazása előtt beszélni kell a gyermekkel. Fontos, hogy ne konfliktussal induljon mondjuk egy internet-leállítással kapcsolatos applikáció bevezetése a családban.
– A Mobil a családom? kampány egyik pontja arról szól, hogy a családok éljenek a jogaikkal. Ez esetben milyen jogokról beszélhetünk?
– Az alapvető jog mindig a választás lehetősége, például az úgynevezett sütik tekintetében...
– ...amelyekkel kapcsolatban inkább az OK-gombra nyomunk, csak hagyjanak már minket békén.
– Valóban, pedig alapvető jogunk nemet mondani például arra is, hogy reklámfelületté vagy reklámok célpontjává váljunk. Az Éljetek a jogaitokkal! tanácsunk lényege éppen az, hogy mindig gondolkodjunk, mielőtt klikkelünk. Ha van választási lehetőségünk, akkor éljünk vele, és ha szükséges, inkább olvassunk utána. Ebben a témában is segít az NMHH oldala.
– Hová fordulhat a szülő akkor, ha már bekövetkezett a baj, ha alapos a gyanú arra, hogy a gyereket zaklatás éri, netán függőségbe került valamilyen internetes játék miatt?
– A zaklatás esetén az NMHH Internet Hotline szolgálatához bizalommal fordulhat a szülő, de – és ezt fontos kiemelni – a gyermek is! Ezen a fórumon nagyon bizalmasan kezeljük a bejelentéseket – melyeket anonim módon is meg lehet tenni –, munkatársaink minden esetben gyorsan reagálnak és segítenek. Egyébként, igen változatos problémákkal fordulnak hozzánk ezen a vonalon: internetes zaklatás, bántalmazás, gyermekpornográfiával kapcsolatos visszaélések...
Mindenkit biztatunk arra, hogy nyugodtan éljen a lehetőséggel – ha baj van, segíteni fogunk.
– A digitális mindennapokban, fogalmazzunk úgy, farkastörvények uralkodnak. Hatásos lehet az NMHH oktató jellegű kampánya?
– Meggyőződésem, hogy kis lépésekben, fokozatosan, meggyőzéssel segíthetünk a tudatosabb családi médiahasználat kialakításában. Azt gondolom, minél többet beszélünk ezekről a dolgokról odahaza, a médiában vagy akár az iskolában, annál inkább erősödni fog annak tudata, hogy olyan közös ügy, amellyel dolga van a családnak. Világossá kell válnia, hogy a szülő már nem legyinthet rá a jelenségre, nem mondhatja azt, hogy régen a tévé előtt ült a gyerek, ma az okostelefonján lóg, és ez rendben van így.
Nem uralkodhat el rajtunk a tehetetlenség! Igenis beszélni kell ezekről a kérdésekről otthon, dönteni és változtatni!
A nyár végéig közzétesszük mind a tíz tanácsunkat, és ezzel lezárul a Mobil a családom? kampány első fázisa. Az ősz folyamán már arra koncentrálunk, hogy a lehető legtöbb fórumon szót váltsunk a 10 tanácsról. Programokat szervezünk az iskolák számára, fontos, hogy osztályfőnöki órákon, vagy a pedagógusok között is napirenden maradjon ez a téma. Színpadi játékokat tervezünk a Momentán Társulattal az internet és a mobil eszközök által „befolyásolt" családi élethelyzetekről, nagyon tanulságos görbe tükröt állítanunk magunk elé: kiderül, milyenek vagyunk otthon, milyen jellemző viták, párbeszédek zajlanak le közöttünk. Érdekes „kívülről" látni, milyenné tett minket az okostechnológia, milyenné vált a család, és vajon tudtunk-e változtatni az új kihívások hatására. Év végén értékelünk és remélem jövőre újabb tanácsokkal folytatódhat a program.
– Az ön családja megfogadja a kampány jótanácsait?
amikor eltűnik a mobiltelefonjával a szobájában, akkor egy képzeletbeli ajtón keresztül eltűnik otthonról, valahol máshol jár, és mi, a család megszűnünk létezni a számára.
Nagy kérdés, milyen felnőtté válnak gyermekeink, ha már nem a saját képességeikben, emlékeikben, memóriájukban élnek.
Cikkünk a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával készült.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.