A szakértők szerint ez az oka annak, hogy a mai tinik jobban unatkoznak, mint valaha

„Unatkozom.” – Ezt a szót szülőként valószínűleg te is gyakran hallod gyerekedtől. Az adatok szerint azonban nem te vagy az egyetlen. A legfrissebb kutatások arra mutatnak, hogy az unalom minden korosztályban egyre nagyobb problémát jelent. Egy felmérés alapján a gyerekek átlagosan mindössze 33 perc után kezdenek el unatkozni. De a tinik sem kíméli az unalom: egy amerikai kutatás szerint a járvány idején tapasztalt növekedés után, 2023-ban ismét emelkedett az unalom mértéke a 8., 10. és 12. osztályosok körében. A mentális egészség szakértői megosztották, hogy mi állhat az unalom növekvő mértékének hátterében, és hogy mit tehetnek a szülők ellene.
A szakértők szerint az egyre több képernyő előtt töltött idő az unalom növekedésének egyik fő oka. Egy technológiai világban élünk, ahol a gyerekek már nem úgy nőnek fel, mint a korábbi generációk. Az Elmer's felmérése alapján a 2 000 szülő közül 81% arról számolt be, hogy 3 és 12 év közötti gyerekeik mindig valami dolgot keresnek, amikor hazaérnek az iskolából vagy a bölcsődéből. De fontos tisztában lenni azzal, hogy mi számít "normális" figyelmi időtartamnak. Egy átlagos gyerek figyelmi ideje az alábbiak szerint alakul:
Összefoglalva, teljesen normális, hogy egy 3 évesnek kevesebb mint 33 perc figyelmi ideje van. „A felmérés azt mutatja, hogy amit unalomként érzékelünk, az gyakran a gyerekek korosztályának megfelelő figyelmi időtartam természetes tükröződése” – mondja Zishan Khan, a Mindpath Health gyermek-, serdülő- és felnőtt pszichiátere.
A válasz bonyolult, és részben a modern életmód következménye. „A szülőknek több időt kellene otthon tölteniük a gyerekeikkel” – mondja Alejandra Galindo házassági és családterapeuta. „A valóság azonban az, hogy a szülők gyakran nem rendelkeznek elegendő idővel, támogatással, anyagi forrásokkal vagy mentális kapacitással ahhoz, hogy más tevékenységekkel erősítsék meg a fontos üzeneteket és tanulságokat, ahogy azt szükséges lenne.” A szülők gyakran képernyőkhöz fordulnak, hogy lekössék a gyerekek figyelmét, miközben más feladatokat is próbálnak elvégezni. Irónikus módon a képernyők használata, még ha szükséges is, hozzájárulhat a magasabb unalom arányokhoz.
„Bár ez érthető, különösen a zsúfolt életet élő szülők számára, a képernyőkhöz való túlzott függőség olyan kört indíthat el, amelyben a gyerekek hozzászoknak a folyamatos stimulációhoz, ami csökkentheti az önálló, kreatív játékra való képességüket” – mondja Dr. Khan.
Ez a függőség pedig hozzájárulhat a rövidebb figyelmi időtartamokhoz és az unalom érzésének fokozódásához, amikor a gyerekek nem képernyőkkel foglalkoznak.
Dr. Khan a következőket javasolja az unalom csökkentésére:
- Ösztönözzük a kézműves tevékenységeket, amik hosszabb ideig képesek fenntartani a figyelmet, mint a passzív tevékenységek
- Próbáljunk meg meghatározott időpontokat kijelölni bizonyos tevékenységekre, mint például olvasás, kreatív játék vagy szabadtéri szórakozás. A következetes napirendek struktúrát biztosítanak, segítve a gyerekeket abban, hogy tudják, mire számíthatnak, csökkentve az idegességet.
- Ha lehetőséget adunk a gyerekeknek az önálló játékra, az segít fejleszteni a képzeletüket és problémamegoldó képességüket. Kezdjük rövid időszakokkal, és fokozatosan növeljük, ahogy egyre magabiztosabbá válnak.
Az unalom növekvő mértéke már a COVID-19 előtti időszakban is megfigyelhető volt. Egy 2019-es kutatás szerint az amerikai tinédzserek már 2010-ben is gyakrabban mondták, hogy unatkoznak, és az unalom mértéke évről évre 1,17%-kal emelkedett 2017-ig.
Ezt követően a pandémia miatt nem volt lehetőség a barátokkal való találkozásra. 2021-ben rekordot döntött azon tinédzserek száma, akik egyetértettek, vagy nagyrészt egyetértettek azzal az állítással, hogy „gyakran unatkozom.” Miután 2022-ben csökkentek az unalomról szóló adatok, 2023-ban ismét emelkedtek. A szakértők ismét a képernyők használatát említik, mint az egyik tényezőt, de nem az egyedüli okot. A mai tinédzserek gyakran kevesebb szabadsággal rendelkeznek a környezetük felfedezésére, mint mi annak idején, és ez bezártságot és unalmat okozhat.
Fontos, hogy ebben a korban segíteni tudjuk a tinédzsereket, hogy egészséges módon kezeljék az unalmat.
- Teljesen normális, hogy a tinédzserek új és izgalmas élményeket keresnek. A szülők érvényesíthetik gyermekük unalom érzését, és próbálhatják irányítani őket olyan tevékenységek felé, amelyek kihívást jelentenek és értelmesek.
- A képernyőidő korlátozása kihívást jelenthet, de Dr. Khan szerint az együttműködés segíthet (és elősegítheti az önállóságot).
- A tinédzserek felhatalmazásának egyik módja, ha választási lehetőséget adunk nekik, például hagyjuk őket eldönteni, hogy milyen hozzávalókból készítenek szendvicset, vagy megtanítjuk őket főzni.
„Az unalom önmagában nem rossz, sőt, serkentheti a kreativitást, az önreflexiót és a problémamegoldást” – mondja Dr. Khan. „Azonban a krónikus unalom, ha nem talál építő jellegű kiutat, negatív viselkedésekhez vagy mentális problémákhoz vezethet.” Ezenkívül az unalom és a figyelemzavarok jelezhetik az ADHD-t, ilyen estben pedig a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt támogatásra lehet szükségük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.