A robbanó fej szindróma és más meghökkentő alvászavarok

Hajnali három óra. Az ember hirtelen felébred, szíve a torkában dobog, kiveri a hideg veríték, és különös hangokat hall. Mintha valaki a nevét kiabálná, vagy mintha egy teljes étkészlet tört volna mellette darabokra, vagy egy repülőgép robbant volna fel a közelben. Riadtan körbenéz, a lakásban azonban csend és béke honol. A robbanás, csattanás, kiabálás belülről jött. A különös jelenséget robbanó fej szindrómának hívják, amely annyira ritka, hogy az alvásszakértők is csak elvétve találkoznak vele.

Robaj a fejben

Egyelőre kevéssé feltárt alvási zavarról van szó, amikor az alvó ember álmában nagy zajjal járó hangot hall, amelyet gyakran éles fény is kísér. Az Amerikai Alvás Társaság honlapja szerint a robbanás általában az alvás első harmadában, a mély álomba való zuhanás előtt következik be. A szindrómában szenvedők elbeszélése szerint a hanghatás nem minden éjszaka jelentkezik, időnként hónapok is eltelhetnek két "robbanás" között.

A szindrómáról valójában kevés a megbízható információ, mivel nem veszélyes, nincsenek drasztikus hatásai az alvásra, így a betegek nagy része nem fordul orvoshoz. "Én a praxisomban itthon még egy ilyen beteggel sem találkoztam" - mondta el lapunknak dr. Terray-Horváth Attila neurológus-alvásszakértő.

A szindrómát először 1920-ban jegyezték le, de az orvosi irodalomban csak elvétve találni róla beszámolókat. Az érintettek a hanghatást általában pisztolylövésként, dörgésként, fülsüketítő fémes hangként, összeütődő cintányérok hangjaként vagy ajtócsapkodásként írták le. A zörej csak néhány másodpercig tart, és ahogy az érintett felébred, abban a pillanatban meg is szűnik.

Ami a dokumentált esetekből kirajzolódik, hogy inkább nők, és elsősorban az ötven év felettiek szenvednek tőle - de van esetleírás tízéves kisfiúról is. A szakértők szerint az alvászavar megjelenése főleg nagyon stresszes és kimerült időszakokhoz köthető, de hogy az érzéki csalódás milyen agyi pályán következik be, egyelőre nem ismert. Van, aki úgy véli, hogy a robbanás a halántéklebenyben bekövetkező apró rohamok eredménye, mások a középfülben hirtelen bekövetkező változásokkal hozzák összefüggésbe.

Stressz állhat a hátterében

"A szindróma a paraszomniák közé tartozik, azaz azok közé az alvászavarok közé, amikor a beteg alváshoz nem illő, az alvás által normálisan gátolt dolgokat tesz: például beszél vagy alvajár" - magyarázta dr. Terray-Horváth.

A szindróma egy ismert betegséggel sem hozható kapcsolatba, másodlagos alvászavar azonban előfordulhat tőle, hiszen a nagy zajtól való félelem miatt elalvási nehézségek léphetnek fel az ebben szenvedőknél.

"Életvitellel, alváshiánnyal összefüggő ritka alvászavarról van szó. De elképzelhetőnek tartom például hogy a sok 3D-s, durva videojáték is eredményezhet az agyban ilyen jelenséget" - jegyezte meg lapunknak dr. Terray-Horváth.

Amennyiben stressz áll a háttérben, érdemes megtanulni lazítani: olvasással, jógával, relaxáló zenével vagy lefekvés előtti forró fürdővel.

Ha krónikus alváshiánnyal küzd a robbanó fej szindrómában szenvedő, kiegyensúlyozottabb napi rutint kell kialakítania, minimum hat óra alvással.

A 9 legrémisztőbb alvászavar

1. Incubus (más néven lidérces álom, szorongásos álom zavar, Nightmare Disorder)
Ha rendszeresen gyötörnek nyomasztó álmok, és éjszakánként gyakran riadsz fel verítékben úszva, elképzelhető, hogy szorongásos álom zavarban szenvedsz. Fő kiváltója a stressz, az alvásmegvonás, illetve egyes gyógyszerek.

2. Alvajárás
Egy amerikai felmérés szerint a felnőtt lakosság mintegy 15 százaléka kel fel időnként álmában. Ez az arány a gyerekek körében még nagyobb. Kiváltója lehet a stressz, a megzavart alvás, de a genetika is szerepet játszik benne: az alvajárók utódai tízszer nagyobb valószínűséggel küzdenek a kórral, mint a nem alvajáróké.

3. Éjszakai felrettenések (Night terrors, Pavor nocturnus, Alvási rémület)
A lidérces álmokkal ellentétben ez a kór az alvás nem-REM, azaz lassú hullámú alvás szakaszára jellemző, és elsősorban gyerekeknél fordul elő, akik korral általában kinövik. Az alvászavarral küzdő éjszaka felriad, felül, szeme nyitva, bár nem lát, viszont kiabál, zaklatott, hozzászólni azonban nem lehet. 10-15 perc után az illető megnyugszik és visszaalszik. Időnként összekapcsolódik az alvajárással is.

4. Alvási hallucinációk
Álmunkban mindnyájunkkal történnek furcsa, a valóságot felülmúló események, az alvási hallucináció alatt viszont nem ezt értjük. A jelenség közvetlenül az elalvás és az ébredés időszakához kapcsolódik, és a szakirodalom még különbséget is tesz az elalvás előtti, azaz hipnagógikus és az ébredés előtti, hipnopompikus hallucinációk között. Az ébrenlét és az álom mezsgyéjén járó emberek gyakran hallanak hangokat, illetve látnak furcsa tárgyakat, személyeket a szobájukban. Leggyakoribb a falon mászó bogarak, vagy a falat kaparó négylábúak képzete.

5. Alvási paralízis
Az alvás REM szakaszában bekövetkező átmeneti bénultság. (Az REM az alvás azon fázisa, amikor az álmok megjelennek. Agyunk elektromos tevékenysége ilyenkor aktív állapotra jellemző mintát mutat. A lehunyt szem mellett ilyenkor gyors szemmozgások láthatóak, miközben a vázizmok teljesen elernyednek. Nagy valószínűséggel a szemmozgások az álomképekhez igazodnak.) Néha az izmok bénultsága egy ideig még felébredés után is megmarad. Gyakran kapcsolódik össze alvási hallucinációkkal - aki pedig álmában nem képes mozdulni, nem épp kellemes dolgokról képzeleg.

6. REM viselkedési zavar
Olyan alvászavar, amikor az ember elveszíti az irányítást izmai felett, és alvás közben koordinálatlanul mozog, csapkod, rugdos, időnként még az ágyból is kipattan, és futkos, kapálózik. Ez utóbbi gyakran fizikai sérülésekkel, néha törésekkel jár. Idős emberek körében gyakran a Parkinson- kór előjele.

7. Inszomnia
Nagyon megterhelő lehet a szervezet számára, ha képtelenek vagyunk elaludni, illetve nyugodtan végigaludni az éjszakát. Ezután nap közben sem tudnak rendesen koncentrálni, teljesíteni a munkahelyen. A hosszú távú alváshiány ráadásul elhízáshoz, magas vérnyomáshoz és szívrohamhoz vezethet. Szerencsére viszonylag jól kezelhető.

8. Szexszomnia
A különös jelenséget először 1996-ban jegyezték le, hét különböző alvászavarban szenvedő ember megfigyelését követően. Különböző fokozatai lehetnek: van, aki csak kéjesen nyögdécsel alvás közben, de előfordul öntudatlan állapotban végzett maszturbáció, illetve hasonló helyzetben elkövetett nemi erőszak is. Egy 2007-ben megjelent kutatás eredményei szerint - bár részletesebb magyarázatot egyelőre még nem találtak - a kiváltó okok között az alváshiány, stressz, alkohol- vagy drogfogyasztás, illetve a partnerrel való fizikai érintkezés is szerepel.

9. Éjjeli falánkság
Az alvajárás egy másik különleges formája, amikor a páciensek éjszakánként rájárnak a hűtőszekrényre, majd másnap nem emlékeznek semmire. Ilyenkor csaknem válogatás nélkül fogyasztanak el bármit, a fagyasztott zöldségtől kezdve az egyszerű margarinig. Van, aki a sérülés veszélyét is kockáztatja, mert félig vagy akár teljesen öntudatlan állapotban nekiáll különböző ételeket szeletelni, vagy begyújtja a tűzhelyet. Kevéssé ismerik a hátterét, azonban az alvajáráshoz hasonlóan a mély alvás állapotában jelentkezik. Az alvásszakértők szerint a dopamintermelést serkentő gyógyszerekkel - amelyek a szervezet boldogságérzetért felelős idegi átvivő anyagai - csökkenthető a tünetek előfordulásának valószínűsége.

Life videó: Narkolepsziások