Szexuális erőszak: veled is megtörténhet

Jó, ha tudjuk: a szexuális erőszak bárkivel, bárhol, bármikor megtörténhet. Elkövetheti egy barát, a saját férjünk, a szülők valamelyike, esetleg egyszerre mindkettő, a postás, a boltos, az ügyvédünk, akár egy rendőr is. Éppen ez, a váratlanul lecsapó erőszak az, amely képes összetörni a világról, a világosan megkülönböztethető jóról és rosszról alkotott képet bennünk. A megerőszakolt nők és lányok jelentős része állítja: a fizikai fájdalmon, a szégyenen és a megaláztatáson túl, a többi emberbe vetett bizalom elvesztését a legnehezebb elviselni. A lélekbe vésődött félelmet, hogy a szörnyűség újra és újra megtörténhet, hogy a továbbiakban aligha találnak olyan pontot a világban, ahol biztonságban érezhetik magukat.

A félelem és az átélt rémségek hatására a megerőszakolt nők önpusztításba menekülhetnek: alkoholba, drogba, esetleg veszélykeresővé válik a magatartásuk. Többen öngyilkosságot kísérelnek meg, megint mások nem képesek többé társaságba járni, lemondanak az élet kínálta örömökről, elmagányosodnak, emberkerülőkké válnak. Teljesen átalakulhat addigi életük: elveszíthetik munkájukat, nem képesek tovább folytatni tanulmányaikat, nem mernek boltba, postára, színházba járni. Rettegnek.

Nem csak az idegenektől. A leghalványabb erőszakra utaló magatartás is félelmet vált ki belőlük, így szexuális életük eltorzul, ennek nyomán a párkapcsolataik megromlanak. Máskor - nem ritkán, "már minden mindegy alapon" - szélsőséges szexuális szokásokat vesznek fel, és nem válogatják meg szexuális partnereiket. Ennek hátterében az áll, hogy az erőszak miatt undorodnak maguktól, bűntudatuk van és vezekelnek egy olyan bűnért, amelyről nem tehetnek. Végső soron a legtöbb megerőszakolt lány vagy nő egy életre megbetegszik az átélt erőszak miatt.

Az erőszak kiprovokálható?

A legveszélyesebb, hogy ez a kérdés a szexuális erőszakkal kapcsolatban egyáltalán felmerülhet. A válasz ugyanis az, hogy nem! Nem és nem és nem!

Soha egyetlen nőt sem lehet azért hibáztatni, mert egy vagy több támadó megerőszakolta. És nemcsak azért, mert a szexuális erőszak még véletlenül sem a szexről szól, hanem az erőszakról önmagában, de be kell látnunk azt is, hogy egy szabad társadalomban nem szoríthatjuk a férfiakénál szűkebb keretek közé a nők magatartását.

Jogában áll mindenkinek ízlésének megfelelően öltözködni, mozogni, kapcsolatokat létesíteni, szórakozóhelyet és időt választani. Ennek ellenére a megerőszakolt nőknek - szinte minden esetben - szembe kell nézniük a társadalom előítéleteivel. Sokszor éppen a velük foglalkozó szakember (akár az orvos vagy a rendőr) is tehet olyan megjegyzést, amellyel egy életre az áldozatba fojtják az igazság keresésének igényét. Márpedig ha nem szolgáltat a társadalom igazságot, ha nem ismerjük el (nemcsak hivatalosan, de általánosan), hogy az, ami vele, velük történik, az az egyik legdurvább bűn, és nem deklaráljuk határozottan, hogy ebben a bűncselekményben ő semmilyen módon nem játszott szerepet, vagyis nem a nő bűne, ha megerőszakolják, akkor a többi ember, az emberi közösségbe vetett bizalom egy életre szólóan összetörik.