Fukusimai atomreaktor-robbanás - Szedjünk jódot?

A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt az ukrajnai - akkor a Szovjetunió tagállama - Pripjaty és Csernobil városok melletti atomerőműben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2006-os jelentésében úgy fogalmazott: "A baleset hatásai által leginkább érintett területen élők körében - különösen, akik a robbanás idején voltak gyerekek - jelentősen megugrott a pajzsmirigyrák előfordulási valószínűsége."

Ez nagyrészt a reaktorból az első napokban kiszabaduló radioaktív jód nagy mennyisége miatt történt, amely lerakódott a legelőkön, s így a tehenek közvetítésével a tejbe került, amelyet a gyerekek fogyasztottak. Csernobil tragédiájának legfontosabb késői következménye a pajzsmirigyrák előfordulásának drámai növekedése volt azok körében, akiket gyermekkorukban ért a sugárzás - mostanáig több mint 6000 esetet ismerünk.

Mindez megelőzhető lett volna, ha az embereknek időben elmondják, hogy ne igyanak a szennyezett füvet legelő tehenek tejéből, amely nagy mennyiségű radioaktív (131-es rendszámú) jódizotópot tartalmazott. A pajzsmirigyben felhalmozódó 131-es jódizotóp ugyanis rákot okozhat, különösen gyermekekben. Mivel ez az anyag viszonylag hamar elbomlik, ha a környéken élők néhány hónapig nem fogyasztottak volna helyi tejet, a kialakult megbetegedések jelentős része elkerülhető lett volna.

Miért jelent a pajzsmirigy működésére veszélyt a radioaktív jódizotóp?

A pajzsmirigy termelte hormonok (a tiroxin és a trijódtironin) jódtartalmú aminosav-származékok, szintézisükhöz a pajzsmirigynek jódot kell felvennie a vérből, és ha radioaktív jódizotóp van jelen, azt éppúgy felveszi, mint a "normális", nem sugárzó (127-es rendszámú) izotópot. A csernobili katasztrófa idején kálium-jodid tablettát javasoltunk, mivel ennek szedésével a pajzsmirigy telíthető a nem sugárzó jódizotóppal, ezáltal kivédhető vagy csökkenthető a radioaktív izotóp felvétele. A kálium-jodid a sugárzással való találkozást követő néhány napon belül képes kifejteni védő hatását, de minél később kezdi valaki szedni, annál kevésbé használ.

Kell félnünk a sugárzás káros hatásaitól Magyarországon?

A magyar katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a távolság és az uralkodó szélirány miatt a Japánban bekövetkezett katasztrófa csak nagyon kis valószínűséggel hathat a magyarországi sugárzási viszonyokra, mégis kiemelten ellenőrzik az ország környezeti sugárzását. De prof. Balázs Csaba endokrinológus szerint a jelenlegi helyzetben hazánkban kiegészítő jódpótlásra ez okból nincs szükség, mert:

- A kálium-jodid nem egy általános sugárvédő anyag, önmagában a radioaktív jód beépülését akadályozza meg. Erre csak akkor van szükség, ha a környezetben a radioaktív jód mennyisége megemelkedett, erről azonban nálunk szerencsére nincs szó;

- A kálium-jodid alkalmazása - amennyiben szükséges - nem napokon át javasolt. A készítmény szedése a katasztrófa bekövetkezése előtt és után 1-2 napig tanácsos, később már értelmetlen;

- Pajzsmirigybetegség - pl. Basedow-kór vagy gyulladás - esetén a kálium-jodid nem nyújt védelmet, sőt kifejezetten káros lehet;

- Korábbi pajzsmirigyműtét és csökkent pajzsmirigyműködés esetén a kálium-jodid nem indokolt.

A kálium-jodid alkalmazása az endokrinológus elmondása szerint jelen helyzetben több kárt okozna, mint hasznot, mert egyrészt nem jelent védelmet, fölösleges, másrészt jelentősen megemelné a pajzsmirigybetegek számát. A jodid ugyanis fokozza az autoimmun gyulladást, mind fokozott, mind csökkent működést is kiválthat. Terhesek számára sem célszerű magas dózisú jódtablettát szedni.

Budai Endokrinközpont