Allergia kisgyermekkorban

Az allergiás betegek száma világszerte növekszik, jelenleg 200 millió asztmás és 500 millió szénanáthás beteget tartanak nyilván. Magyarországon az asztmás megbetegedés a gyermekek 4-6 százalékát, a szénanátha 15-20 százalékát érinti.

"Az allergiás betegségeknek három nagy csoportját különítjük el, a szénanátha-kötőhártyagyulladást, az asztmát és az allergiás bőrelváltozásokat. Az allergiás hajlam öröklődik és az utódoknál bármilyen életkorban megjelenhetnek a tünetek. Ha a szülők nem allergiások, a gyermeknek 6 százalék esélye van arra, hogy allergiás legyen. Ha csak az egyik szülőt érinti az allergia, 20 százalékra, ha mindkét szülőt, akkor 60-80 százalékra nő az esély, hogy a gyermekük életében is megjelenik az allergia" - mondta Dr. Kovács Ilona, az ajkai Magyar Imre Kórház csecsemő- és gyermekosztályának osztályvezető főorvosa.

Fokozatok

Az allergiás tünetek különböző fokozatúak lehetnek, ám ha a tünetek megjelentek, gyógyszeres kezelésre van szükség. Enyhe esetben antiallergiás (antihisztamin) készítmény javasolt, asztma esetén pedig hörgőtágító. Súlyos tüneteknél viszont a tüneti gyógyszerek mellett gyulladáscsökkentő készítményeket is használnak.

Az immunterápia segítségével akár tünetmentességet is elérhetünk, melynek során a beteg ellenanyagokat képez az érzékenységet okozó allergénnel szemben. A betegnek nagyon alacsony dózissal kezdve azt az allergént adják, amire allergiás. Fokozatosan emelik a koncentrációt, míg elérik a levegőben előforduló szintet. Az immunterápiai kezelés 3-5 évig tart injekciós vagy szájon át bevehető formában.

Allergiaszezonok

Magyarországon a pollenszezonnak három csúcsa van. Az első a fák és cserjék virágzásakor jelentkezik, ez általában februártól május elejéig tart, majd a pázsitfűfélék virágzása zajlik április végétől augusztus elejéig. A nyár közepén kezdődik a gyompollen allergia, amely október végéig okoz tüneteket.

Tünetek

Az allergia kialakulását szinte lehetetlen megelőzni, ha a hajlam megvan bennünk. Az allergiás tünetek kor szerint megoszlanak. Csecsemőkorban főleg az ételallergia okoz problémát, elsősorban a tejallergia, ami bőrelváltozásokban, hasmenésben, légúti tünetekben, fulladásban nyilvánulhat meg. Ha ismert a család allergiára való hajlama, érdemes a gyermeket sokáig szoptatni, és ha szükséges, tehéntej helyett hypoallergén, vagy teljesen tejmentes tápszerrel táplálni. A légúti allergiák 2-3 éves korban jelennek meg, leggyakoribb a háziporatka, az állati szőr, a toll és a penészgomba allergia. Ilyenkor köhögés, fulladás jelentkezik, főleg az éjszakai és hajnali órákban. 6-7 éves korban jellemző a szénanátha, a kötőhártya gyulladás, amelyekért a pollenek tehetők felelőssé. Az utóbbi időben az allergia megjelenése sajnos egyre fiatalabb korra tehető.

Fontos, hogy a szülő tudja, gyermeke melyik pollenre allergiás, és az év mely szakában, melyik hónapokban kell a megfelelő intézkedéseket megtenni. Ehhez segítséget nyújthat az allergiás tünetek megelőzésének és csökkentésének legfontosabb szabályai:

1. A pollenallergiás gyermek ne töltsön hosszabb időt a szabadban a virágzás idején. A szabadban való sportolás, futás fokozhatja a tüneteket.
2. A lakásban a szellőztetés, pollenszűrőn keresztül ajánlott.
3. Utazáskor a kocsiban használjanak pollenszűrőt, zárt ablakkal közlekedjenek.
4. Szabadban való tartózkodás után hajat kell mosni. A hajba került virág - porszemeket a gyermek éjszaka belélegezheti, s ezek tüneteket válthatnak ki.
5. A nyaralást olyan helyre tervezzék, ahol nem találhatók az adott pollenek: tengerpart, magas hegyvidék a legkedvezőbb.
6. A pollenallergiások kezdjék el időben szedni gyógyszereiket, hogy súlyosabb tünetek ne alakuljanak ki és ne jelentkezzenek a késői gyulladásos elváltozások.
7. Világszerte és hazánkban is pollencsapdával és mikroszkópos vizsgálattal elemzik a pollenek koncentrációját. Utazás előtt célszerű tájékozódni az adott területen kiadott pollenjelentésekből.