Emily Moyer-Gusé, a Journal of Communication című lap júniusi számában olvasható tanulmány szerzője, az Ohio Állami Egyetem munkatársa így nyilatkozott: "A szórakoztató műsorok egyik nagy ereje abban rejlik, hogy az emberek olyan dolgokról kezdenek beszélgetni, amiről addig nem tették, mivel azonosulnak a szereplőkkel, és átveszik gondolataikat."
A tanulmányba 243, átlagosan húszéves főiskolást vontak be, akiknek egy, a sikeres sorozatból célzatosan kiválasztott epizód három különböző verzióját vetítették le. Az egyikben Miranda és Samantha barátokkal, orvosokkal és szexpartnerükkel beszélgetett a szexuális úton terjedő betegségekről, mint amilyen a chlamydia és a HIV-vírus. A másik verzióban szintén előfordultak ezek a betegségek, de abban nem szerepelt olyan jelenet, ahol mindezt a barátok bárkivel is megbeszélték volna. A harmadik verzió nézői olyan jelenetet láttak, amelyben egyáltalán nem is volt szó ezekről a fertőzésekről.
A kísérlet résztvevői rögtön a kísérlet után és két hét elteltével is kitöltöttek egy-egy kérdőívet, és kiderült, hogy akik a legelső verziót látták, azoknak majdnem 46 százaléka az azt követő napokban beszélt ilyen témákról a partnerével, a második verziót nézők közül csupán 21 százalék tett így, míg a harmadik csoportnak mindössze 15 százaléka.
Az epizódok megtekintése után azok, akik azonosultak a szereplőkkel, arról számoltak be, hogy sokkal magabiztosabban mertek előhozakodni párjuk, barátjuk, orvosuk előtt a fenti témákkal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.