A szakértők az elöregedő népességet és az életmóddal összefüggő tényezőket, például az egészségtelen étrendet, a dohányzást és a testmozgás hiányát emelik ki. Az alkohol is jelentős tényező - egy november elején közzétett tanulmányból az derült ki, hogy a naponta csupán két és fél egységnyi (175 ml) bort fogyasztó nőkben 15 százalékkal nő az emlőrák kockázata. A Harvard Egyetem kutatói úgy vélik, hogy az alkohol megemeli az ösztrogén női nemi hormon szintjét, ami elősegítheti az emlődaganat növekedését.
A rákot és a fent említett tényezőket összekapcsoló bizonyítékok egyre megalapozottabbak, a szakértők azonban ezen kívül egyéb összefüggéseket is vizsgálnak. Az emberek különféle elméleteket gyártanak arról, mi állhat e növekedés hátterében, így a csirkehús hormontartalmától a mikrohullámon át a grillezett húsokig számtalan lehetőség felmerül. Van ezeknek vajon bármi igazságtartalma? Lássuk, mit szólnak hozzá a szakértők!
Tűzforró italok
A tűzforró italokról azt tartják, hogy károsítja a nyelőcsövet. A British Medical Journal szaklapban megjelent iráni tanulmány összefüggést mutatott ki a forró tea és a nyelőcsőrák megnövekedett kockázata között. A forrás után azonnal, két percen belül elfogyasztott tea a nyelőcsőrák kialakulásának ötször magasabb kockázatával hozható összefüggésbe.
A szakértő véleménye: Martin Wiseman professzor, a World Cancer Research Fund rákkutatási alap tanácsadója szerint az olyan országokban, mint Irán vagy Brazília, a lakosság előszeretettel fogyasztja a teát tűzforrón, ráadásul fém szívószálon át isszák, ami a forró folyadékot egyenesen a garathoz juttatja. Ez a nyelőcső gyulladását okozhatja, a gyulladás pedig a rendellenes sejtfejlődés kockázatának növelése révén összefügghet a rák kialakulásával. Más országokban azonban nem fogyasztják ilyen forrón a teát, így ez a kockázat nem áll fenn.
Grillezett húsok
Egyesek úgy vélik, hogy a grillezett, különösen a megégetett húsok növelik a rák kockázatát. Egy génmódosított egereken végzett norvég kísérlet kimutatta, hogy az égett húsban található HCA nevű vegyület magas szintje összefüggésben áll a vastagbélrák megnövekedett kockázatával.
A szakértő véleménye: Yinka Ebo, a Cancer Research UK rákkutató intézet szakértője szerint a hús elkészítésével kapcsolatos bizonyítékok nem meggyőzőek, de néhány kutatás valóban azt mutatta, hogy a megégetett húsokban rákkeltő anyagok keletkezhetnek. Éppen ezért tanácsos valamilyen alacsonyabb hőmérsékletű elkészítési módot, például a brazírozást választani.
Mobiltelefon
Az év elején az Egészségügyi Világszervezet elismerte, hogy a mobiltelefon rákot okozhat. Az adatok arra utalnak, hogy nem zárható ki a rosszindulatú agydaganat fokozott kockázata, ezért a szakértők a behatást csökkentő gyakorlati módszerek alkalmazását, például a fülhallgató használatát vagy az SMS-ezést javasolják hanghívás helyett.
A szakértő véleménye: Egy a British Medical Journal online kiadásában megjelent dán kutatás azonban ellentmondani látszik ezeknek az eredményeknek. A dán Rákepidemiológiai Intézet kutatói 350 ezer mobilhasználót vizsgáltak 18 éven át, és kimutatták, hogy a felhasználók esetében nem nagyobb az agydaganat kockázata.
Gének
Az elmélet: Sokan azt hiszik, hogy a rák "genetikailag kódolt", ezért nem sokat lehet ellene tenni. A valóságban azonban a szakértők szerint a daganatok csupán 5-10 százaléka függ össze az örökölt génekkel. A valóságban az egészséges életmód, például a táplálkozás és a dohányzás mellőzése ugyanilyen fontos szerepet játszik a rosszindulatú daganat kialakulásában.
Székrekedés
Egyes kutatások azt állítják, a székrekedés növeli a béldaganat kockázatát, mivel a salakanyagok elváltozásokat okoznak a belek nyálkahártyájában.
A szakértő véleménye: Valóban igaz, hogy a távol-keleti emberek esetében alacsonyabb a vastagbélrák gyakorisága, mivel rostdús és zöldségekben gazdag étrendjük sokkal gyorsabban halad át a szervezeten. A rostdús étrend segít abban, hogy a rákkeltő anyagok gyorsabban áthaladjanak a bélrendszeren, ami csökkenti a vastagbélrák kockázatát.
Műanyagok
Az amerikai Tufts Orvostudományi Egyetem kutatói néhány éve kimutatták, hogy az élelmiszerek csomagolásában előszeretettel használt biszfenol-A (BPA) nőkben hozzájárul az emlőrák kialakulásához.
A szakértő véleménye: Karol Sikora professzor, a Cancer Partners UK igazgatója úgy véli, bár sokan hisznek az elméletben, nagyon kevés bizonyíték támasztja alá. A szóban forgó kutatás is egérkísérlet volt, így nem megbízható. Arra sincs bizonyíték, hogy a műanyag edények mikrózása felszabadítaná a műanyagokban lévő rákkeltő anyagokat. Sikora szerint elképzelhető, hogy van összefüggés, de ha így van, csak jelentéktelen.
Mikrohullámú sütőben melegített étel
Gyakran hallhatjuk, hogy az ételek melegítésére használt elektromágneses sugárzás rákot okozhat az emberekben.
A szakértő véleménye: Yinka Ebo szerint a mikrohullámú sütők nem ionizáló sugárzást használnak, amely közismerten rákot okoz. A mikró sugárzásának csak annyi energiája van, hogy a sejten belül mozgassa a dolgokat, ahhoz azonban kevés ez az energia, hogy a sejtet kémiailag átalakítsa. A mikrózott étel tehát nem növeli a rák kockázatát.
Csirkehús
Elterjedt hiedelem, hogy a szárnyasok tenyésztésében alkalmazott hormonok megnövelik az emberek ösztrogénszintjét. E hormon szintjének emelkedése pedig összefügg az emlőrákkal.
A szakértő véleménye: Sikora professzor szerint gyakran riogatnak ezzel, de valójában óriási mennyiségű csirkehúst (naponta 2 egész csirkét) kellene elfogyasztani ahhoz, hogy megemelkedjen a kockázat.
Betegségek/vírusok
Sokan azt gondolják, hogy az egyik testrészt érintő betegség később megnövelheti a rák kockázatát. Egy másik elmélet szerint a vírusok olyan genetikai változásokat okozhatnak, amelyek hajlamosabbá teszik a sejteket a rákosodásra.
A szakértő véleménye: A béldaganatokat illetően a Beating Bowel Cancer segélyszervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy a Crohn-betegségben vagy fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegekben magasabb lehet a kockázat. A vírusok és bizonyos daganatok között is lehet összefüggés: a méhnyakrák és a szájrák például kapcsolatba hozható a humán papillóma vírussal.
Hormonpótlás
Az utóbbi években gyakran esett szó arról, hogy a hormonpótló kezelés megnövelheti az emlő-, a petefészek- és a méhrák kockázatát. Az elmélet szerint a hormonok serkentik az emlődaganatok növekedését.
A szakértő véleménye: Yinka Ebo szerint a terápia néhány évig történő alkalmazása nem növeli jelentős mértékben a kockázatot, de minél tovább alkalmazzák, annál jobban nő a rizikó. Öt évvel a kezelés abbahagyása után a kockázat ugyanarra a szintre áll vissza, mint azokban a nőkben, akik sosem részesültek a terápiában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.