Bőr alá ültetett igazolvány - Meglepő orvosi fejlesztések

A tudományos áttörések rengeteg olyan beteg életét mentik meg vagy javítják az állapotát, akinek régebben erre esélye sem volt. Emellett a kutatások olyan kellemetlenségeket is segítenek kiküszöbölni, mint a fogfúrás vagy a fájdalommal járó oltás.

Tű nélküli oltás

Szinte az összes gyermek, de sok felnőtt is retteg a tűtől, és inkább halogatja az orvoshoz fordulást, ha az injekció is szóba kerül. Nekik nyújthat reményt az új felfedezés, amit Mark Kendall ausztrál professzor fejlesztett ki csapatával. A tű helyett egy úgynevezett nanotapaszt használnak, ami a karra felhelyezve a bőr alá juttatja az oltóanyagot.

Az injekciók nagy részét izomszövetbe adják be, de a bőr alatt több immunsejt található, így ugyanolyan hatékonyan tudnak majd gyógyítani a tapasszal is, mint most a tűvel. Ráadásul a nanotapasszal kisebb mennyiségű oltóanyagot kell felhasználni, és ez az árát is megfelelő mederben tarthatná. A tűk és fecskendők szállítása, valamint az oltóanyag hűtése körülményes a könnyen szállítható tapaszhoz képest, aminél elvileg szakember sem kell a beadáshoz. A nanotapasz különösen a harmadik világ országainak nyújthatna gyors és hatékony megoldást, mivel sokan babonásan rettegnek a tűtől, és emiatt nem adatnak be olyan fontos oltásokat, ami például a tetanusz ellen védene. Sajnos a fájdalommentes oltásra még jópár évet várnunk kell a további kísérletezések miatt, de unokáink már biztosan nem sírva távoznak majd az orvosi rendelőből.

Bőr alá ültethető igazolvány

A bőr alá ültethető, igen kis méretű chipet már jópár éve feltalálták. Azóta azonban továbbfejlesztették, és a maiak már nem igényelnek elemet, valamint egyre nagyobb távolságból leolvashatók. Egyesek szerint ahogy most a GPS megmutatja az úti célunk pontos helyét, úgy tudják majd a jövőben hollétünket akárhonnan azonosítani egy másodperc alatt. Ezek a rádiófrekvenciával működő miniatűr kis jeladók a jövőben valószínűleg kiváltják majd a vonalkódokat, ezen felül információkat hordoznak illetve továbbítanak rólunk.

A beültetéshez nem kell se sebészkés, se kanül, egy egyszerű fecskendővel beadható a karba, és nyoma kívülről egyáltalán nem lesz. Széleskörű felhasználási lehetőségei vannak, például tartalmazhatja az adott ember egészségügyi adatait, és a kórházból az orvosok nyomon tudják követni a beteg állapotát. De valószínűleg fizetni is tudunk majd vele, emellett a személyi igazolvány és a lakáskulcs szerepét is átveheti. A kis szerkezet működéséhez az áramot izmaink mozgása vagy akár egy erünk lüktetése is szolgáltathatja, így a chip élettartama viselője haláláig kitartana.

Őssejt-biológia

A legtöbb kutatás a rák és a vírusfertőzések gyógyításán illetve megelőzésén dolgozik. Az őssejt-biológia lényege az, hogy segítségével emberi szöveteket lehetne létrehozni, amivel a beteg szerveket helyettesíthetik, például infarktus során elhalt szívizomszövetet vagy égési sérülésekkel küzdő bőrt. Ehhez őssejtekre van szükség, melyek azért különlegesek, mert nem vesztették el az osztódási képességüket. Főleg az embrionális őssejtek tudnak szinte bármilyen sejtté átalakulni, így sokrétűen felhasználhatók, és a remények szerint segítségükkel akár az Alzheimer- vagy a Parkinson-kórt is gyógyítani lehetne. Az állatkísérletek már biztató eredményekkel jártak, de a tudósoknak még egy sor akadályt le kell küzdeniük. Például etikai problémákat, hiszen ahhoz, hogy embrionális őssejteket szerezzenek és azokkal kísérletezzenek, egy életképes magzatot kell megölniük, vagy egy abortusz során életét vesztett magzatot kell kisajátítaniuk.

Génmanipulált növények, állatok és emberek

A nagy botrányt kavaró génmódosított kukorica és társai már sok helyen tiltólistára kerültek. Azonban nemcsak növények génállományával játszadoznak a kutatók, hanem állatok és emberek is sorra kerülhetnek. Az egyszerűbb genetikai felépítésű baktériumok génállománya könnyen módosítható, így a kutatók jelentős eredményeket értek már el, és emberi géneket hordozó baktériumokkal termeltetik például a gyógyászati célra használt emberi fehérjéket, az egyik fajta inzulint, a vérzékenység tüneteit csökkentő véralvadási faktort, illetve növekedési hormonokat is. A szánkban élő Streptococcus mutans okozza például a fogszuvasodást, mivel cukrot eszik, és savat termel, ami kilyukasztja a fogainkat. Tudósok ezt a baktériumot úgy módosították, hogy sav helyett etanolt termeljen, és ezzel a jövőben elérhető lenne, hogy a fogszuvasodás megelőzéseként génmódosított baktériumokkal a szánkban éljünk.

A génmanipulációt viszont rossz célokra is könnyű felhasználni, például a biológiai fegyverekben a halálos kórokozókat antibiotikum-rezisztenssé teszik, így a pusztítás sokkal nagyobbá válik. És akkor még nem is beszéltünk a génmódosított állatokról és emberekről, amik további problémákat vetnek fel - igaz, hogy csak a jövőben.