Érdekes módon e paraziták több mint 80 százaléka maga is fertőzött egy Trichomonasvirus nevű vírussal. "Az influenzavírustól eltérően ezek a vírusok nem tudnak egyik sejtről a másikra ugorva terjedni" - magyarázta Max Nibert, a Harvard Egyetem Orvosi Karának kutatója. "Csak akkor terjed sejtről sejtre, amikor a gazdasejt osztódik."
A vírus nem gyakorol kedvezőtlen hatást a parazitára, sőt elterjedtsége arra enged következtetni, hogy valamilyen módon talán még előnyös is az élősködő szempontjából. A kutatók fertőzött nőkből gyűjtöttek Trichomonas parazitákat, és azt vizsgálták, milyen hatással vannak a laboratóriumban az emberi sejtekre a vírussal fertőzött, illetve nem fertőzött paraziták.
A trichomoniázist napjainkban gyakran a metronidazol antibiotikummal kezelik. Amikor azonban a kutatók elpusztították a vírussal fertőzött Trichomonast ezzel a gyógyszerrel, kiderült, hogy a haldokló vagy sérült paraziták olyan vírusokat szabadítottak fel, amelyek gyulladásba hozták az emberi sejteket. A vírus nem fertőzi meg az emberi sejteket, mégis fokozza a parazita káros hatásait. Ez az eredmény magyarázatot adhat arra, miért nem előzi meg a metronidazol a trichomoniázisnak a nők termékenységére gyakorolt káros hatásait, sőt akár egyenesen ronthatja a helyzetet azzal, hogy káros vírusok felszabadítására kényszeríti az élősködőket. Az antibiotikumos kezelés a gyulladás felerősítésével valójában csak tovább ronthatja az állapotot.
A kutatás további részében azt kell kideríteni, a vírus struktúrájának vagy életciklusának mely része lehet a legsebezhetőbb a gyógyszerekkel szemben. A trichomoniázis biztonságos kezeléséhez ugyanis nemcsak a parazitát, hanem a vírust is kell támadni egyszerre.
Forrás: Medipress
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.