Az egzotikus nők titka - pasik vallomásai

László, geológus (29)

"Ázsiában, közelebbről Tajvanon dolgoztam két évig. Ez alatt több helyi nővel is volt viszonyom, az egyiküket még haza is hoztam, és már a házasságot tervezgetjük. Az ázsiai nők teljesen más mentalitással közelítenek a párkapcsolatok és a férfiak felé, mint a nyugatiak: meglepve tapasztaltam a hatalmi harcok, játszmák és hisztik teljes hiányát. Persze ebbe az is belejátszhatott, hogy számukra a nyugati férfiak az álompasik, akikre mindenki vágyik. Nekem pedig amúgy is mindig bejöttek a törékeny alkatú, kismellű lányok, szóval a zsák megtalálta a foltját."

Márk, PR-szakember (28)

"Én próbáltam már mindenféle nővel. Még gimiben kötöttünk fogadást a haverokkal, hogy addig nem halunk meg, míg nem fekszünk le fekete csajokkal is, de az osztálytalálkozó beszélgetéseiből nekem úgy tűnik, hogy csak én vettem ezt komolyan. Persze amúgy is szeretek kísérletezni, a munkámból adódóan pedig sokat utazom, így a lehetőségeim is megvoltak rá. Őszintén szólva jobban is szeretem a külföldi és az egzotikus nőket: üdítő élmény, hogy mások, mint az otthoniak, és valahogy minden egyszerűbb velük. Lehet, hogy azért, mert nem is tudod megbeszélni egy ilyen nővel azokat a hülyeségeket, amiket nem is kéne kibeszélni egy kapcsolatban."

Ferenc, egyetemi tanár (37)

"Az én feleségem nem kimondottan egzotikus nő, csak külföldi. Csehországban jártam posztgraduális képzésre az egyetem után, és ott ismerkedtem össze egy helyi lánnyal, aki azóta már három gyermekem anyja. A közös kelet-európai gyökerek és tapasztalatok miatt kulturálisan nincs nagy különbség köztünk, nyelvi téren pedig eleinte az angol volt a kommunikáció eszköze, de mára már egész jól beszélek én is csehül, és ő is magyarul - a gyerekeink pedig mindhárom nyelven. Csehországban élünk és dolgozunk, de gyakran járunk haza Magyarországra is. Én kimondottan szerencsésnek érzem magam, hogy így egy másik, baráti és rokon kultúra 'része' is lettem valamilyen formában."

Dénes, újságíró (33)

"Még nem tudom megmondani, hogy jobb-e, és ha igen, miben egy egzotikus nő, mivel még nagyon a kapcsolat elején járunk egy fekete bőrű szépséggel. Teljesen véletlenül ismerkedtünk meg Pesten az utcán, aztán randizgattunk, mára már 'együtt járunk'. Ő már tizenhét éve itt él, így tud magyarul, igaz, nem tökéletesen. Emiatt mindent eggyel egyszerűbben kell mondanom neki, és a beszélgetéseink sem lehetnek olyan mélyek, mint amiket megszoktam - és mint amit talán igényelnék is. Ellenben férfiként rendkívül nagy élmény egy olyan nővel lenni, aki máshogy szép, mint amit eddig megszoktam, arról nem is szólva, hogy mekkora újdonság mindenhol feketét látni a kezeim és szám alatt ott, ahol eddig fehéret... És igen, más a mentalitása is: nyíltabb, büszkébb, szenvedélyesebb."

András, pszichológus (42)

"Az idegenhez, máshoz való vonzódás hátterében ugyanaz áll, mint ami az idegengyűlölet (xenofóbia) okozója is: a számunkra már ránézésre is ismeretlen felől valami olyan élményt, tapasztalatot várunk, amilyenben addig még nem volt részünk, amiről feltételezésünk sincs, hogy milyen lesz. Ez pedig - lelki alkattól függően - van, akiket kíváncsisággal és izgalommal, van, akiket félelemmel és aztán arra adott válaszként agresszióval tölt el. De ez persze csak az első reakció: általános jelenség, hogy amikor aztán tényleg megismerünk valaki olyat, aki ránézésre más, akkor rájövünk: sokkal több a közös bennünk, mint a különböző. És azok a bizonyos újfajta élmények is gyakran teljesen másképp, vagy más téren jönnek el, mint azt gondolná az ember."