Egy egyszerű nátha is végezhet velünk?

A penicillin feltalálása után sokáig azt hihettük, sikerült szinte minden olyan baktériumot féken tartani, amely veszélyt jelenthet az emberiségre. Azóta kiderült, a baktériumok módfelett életképesek, hihetetlen módon és sebességgel képesek alkalmazkodni és ellenállni a gyógyszeres támadásnak, vagyis újabb és újabb variánsokban jelentkeznek, amelyeket méltán tekinthetünk szuperbaktériumoknak, mert multirezisztensek, vagyis fittyet hánynak az összes antibiotikumra.

Miattunk fejlődött ki a szuperbaktérium

Ugyanakkor a szuperbaktériumok kifejlődéséért mi magunk is felelősek vagyunk. A betegek egy része azért, mert az orvosi javaslat ellenére nem a megfelelő ideig és mennyiségben szedte az antibiotikumot, ennek nyomán a baktériumok nem pusztultak el, csak legyengültek, miközben lehetőségük nyílt "feltérképezni" az antibiotikumok működését, alkalmazkodtak ahhoz, így a továbbiakban a gyógyszerek egyre kevésbé voltak veszélyesek rájuk.

Azonban az elmúlt évtizedek egészségügyi szemlélete is segítette a szuperbaktériumok születését, annak ellenére, hogy azért akadtak óvatos, vészharangot kongató szakemberek. Az antibiotikum széleskörű, prevenciós célú felhasználása, valamint az antibiotikum indokolatlan alkalmazása is oka lehet a multirezisztens fajok megjelenésének.

Herbie Brennen 2002-ben megjelent, Death - The Great Mystery of Life (A halál az élet nagy rejtélye) című könyvében azt írja, hogy szigorú direktíva írta elő, hogy az antibiotikummal, a csodaszerrel csínján kell bánni. 1942-ben az ajánlott dózis 5000 egység volt, és ezt a legyengült, valóban súlyosan beteg, sebesült katonák kapták. Ma ennek a dózisnak a háromszorosát írják fel a legjelentéktelenebb tünetek megjelenése esetén is. Akkor azonban az az adag valóban csodákra volt képes, s mivel nem mindig volt megfelelő a gyógyszerellátás, szükség esetén a már kezelt betegek vizeletéből desztillált penicillint is felhasználták - sikeresen.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a már ismert antibiotikum se jó mindenre, ezért újabb és újabb fajta antibiotikumokat fejlesztettek ki, amelyeket már vírusfertőzésre is felírták (ötvenes évek), később már a páciensek ragaszkodtak az új módszerhez. Végül a felülfertőződés megakadályozását szolgáló profilaktikumként adták (adják ma is) olyan betegeknek, akiknek vírustól legyengült szervezetét baktériumok támadhatnák meg.

Antibiotikum mint megelőzés - hiba volt

Brennen szerint az egészségügy egyik legrosszabb döntése volt az antibiotikumot megelőző szerként alkalmazni.
A gyógyszerrezisztencia a darwini evolúció érdekes (és félelmetes példája), hiszen nem minden egyes baktérium szokik hozzá az antibiotikumhoz, de elég néhány mutálódott baktérium is ahhoz, hogy túlélve elszaporodjon, és utódai már védekezésre képesen nézzen szembe az adott szerrel.

A Staphilococcus 30 év alatt gyűrte le a penicillint, a meticillin rezisztencia kialakulásához már csak 15 év kellett, 1992-ben az Amerikai Egyesült Államok kórházaiban a staphilococcus törzsek 15%-a már rezisztens volt a meticillinre, a nagyobb kórházakban azonban a 40%-ot is elérte ez az arány.

Ausztráliában a '90-es évek elején olyan törzsek megjelenését észlelték, amelyek 31 vegyületnek is képesek voltak már ellenállni, köztük a penicillinnek, a kadmiumnak, a neomicinnek, a sztreptomicinnek, a tertaciklinnek, a kanamicinnek, a trimetropinnek is.

A Staphilococcus rezisztenciája akkor is aggódásra adhatott volna okot, ha ez lett volna az egyetlen mutálódott kórokozó. De nem ez volt. Az emberi szervezetre veszélyes baktériumok szinte mindegyike szert tett valamilyen fajta rezisztenciára, és akad közöttük 24 olyan típus, amely akár halált is okozhat. A Streptococcus például szintén hasonló módon alkalmazkodott: míg az 1940-es évek elején napi tízezer egység penicillin hatékony volt ellene, ez az adag a kilencvenes évek elejére 24 millióra emelkedett és ez sem biztos, hogy minden esetben elegendőnek bizonyul.

84 éve telt el a világ méltán legjelentősebb gyógyszere, a penicillin feltalálása óta, és a WHO számításai szerint átlagosan 20 évvel növelték meg az emberi élettartamot a antibiotikumok. Ugyanakkor egy pillanatra sem lehetünk nyugodtak, hiszen a baktériumok mutálódása napjainkban is egyre tart, miközben az antibiotikumok általános elterjedése miatt egyre több törzs válik rezisztenssé az antibiotikumokra.

Az Egészségügyi Világszervezet éppen ezért figyelmeztet egyre hangosabban, hiszen a mérlegelés nélküli antibiotikum-alkalmazás nemcsak Amerikában, de Európa-szerte is segíti a szuperbaktériumok születését, erősödését, miközben a legjelentősebb gyógyszercégek sem tudtak az elmúlt 25 évben átütő hatású, az eddigi már nem "tökéletes" antibiotikumokat felváltó új szereket kifejleszteni.

Mi az a szuperbaktérium?

A szuperbaktériumok olyan baktériumok, amelyek ellenállnak az antibiotikumoknak, ezért csak korlátozottan vagy egyáltalán nincs módszer az általuk okozott betegségek gyógyítására. Hazánkban évente 2500 olyan fertőzést regisztrálnak, amelyet úgynevezett multirezisztens, vagyis többféle gyógyszernek ellenálló baktérium okoz. Európában a szuperbaktériumok miatt közel négyszázezren betegednek meg évente, s közülük huszonötezer beteg nem éli túl a szuperbaktériummal való találkozást.