Rózsaszín Banda – Indiában nők védik a nőket

A járőr csapat egy 2006- ban alakult civil szerveződéshez, a Rózsaszín Bandához tartozik. A civil csoport- hindi nyelven Gulabi Gang - létrejötte rendkívül figyelemreméltó, hiszen teljesen alulról jövő és építkező kezdeményezésről van szó. Annak megalakulása mögött az elnyomott indiai nők kétségbeesése, dühe és tenni- akarása áll. Vezetőjük Szampat Pal Devi, egy hétköznapi, ötgyerekes nő, aki egész életében tanúja és áldozata volt az indiai társadalmi berendezkedésből adódó férfierőszaknak. Ráadásul egészségügyi dolgozóként napi szinten látta el a férjek, fiútestvérek, apák által helybenhagyott szerencsétlen nőtársai sérüléseit.

Egy alkalommal sokadszorra volt szemtanúja volt egy olyan brutális verésnek, ahol a férj fékevesztett, gátlástalan dühvel támadt feleségére. Szampat hiába lépett közbe, hiába könyörgött a férfinak, hogy álljon le, annak esze ágában sem volt a kegyetlenkedést befejezni. Ez alkalommal azonban Szampat nem hagyta annyiban a dolgot. Fellázította a falu asszonyait és még aznap éjjel több nőtársával felkereste a brutális férjet és bambuszbotokkal- életükben először- számon kérték rajta a dolgot. Mivel a férfi nem látta be hibáját, a botokkal hozták tudomására, hogy helytelenítik viselkedését. Azon az éjjelen alakult meg a Rózsaszín Banda, és a környezetük férfitagjainak helytelenítésre, sőt a fenyegetések és viszonttámadások ellenére megerősödtek. Az évek során húszezer főre nőtt a létszámuk. Tagjaik rózsaszín száriba öltözve, rózsaszínre festett bambuszbotokkal veszik fel a harcot a nőelnyomás ellen.

Nem adhatsz férjhez, nem üthetsz meg!
Céljaikat is kiterjesztették. Néhány éve már nem csak a közvetlen férfiagressziót torolják meg, tovább mennek. A nők elleni mindenféle erőszak megelőzése a cél. Társadalmi szinten is egyre hatékonyabban lépnek fel, nem tűrik a szexuális, se a családon belüli erőszakot, harcolnak a nők írástudatlansága, valamint a gyereklányok férjhez kényszerítése ellen, de programjukba immár a gyermekmunka elleni küzdelmet is bevették. Bár a csoport tagjai között csak nők vannak, érdekes módon egyre több férfitámogatójuk akad. Nem véletlenül, a Gulabi Gang bátorsága a felvilágosultabb indiai emberekben, nemtől függetlenül szimpátiát kelt, ráadásul egyre többször lépnek fel nem csak a nők, de a szegény, a kiszolgáltatott réteg elleni igazságtalanságok, a korrupció, az elnyomás ellen is. 2008-ban például egy helyi elektromos cég irodáját támadták és foglalták el, ugyanis a cég vezetője azért vonta meg az áramot a település lakóitól, mert nem tudtak elegendő kenőpénzt dugni a zsebébe, az amúgy is szinte kifizethetetlenül magas áramdíjon felül. A nők harciassága célt ért, sőt ezzel a tettel hívták fel igazán magukra a figyelmet. Többé nem lehetett, és nem lehet megkerülni őket.

Az erőszak végre visszaüt
Talán nem véletlen a civil csoport születésének helyszíne. Az egyik legismertebb, rengeteg indulatot és érzelmet kiváltó „női felkelő", Phoolan Devi is Uttar Pradesh-ben született. Innen hurcolták el és kényszerítették férjhez alig 11 éves korában. A férj brutális módon újra és újra megerőszakolta a testileg is, lelkileg is éretlen gyereklányt, aki egy idő után nem bírta tovább és hazaszökött szüleihez. Az akkori elvárásokkal szemben édesapja „visszafogadta" gyermekét, és ezzel az egész család kihívta maga ellen a sorsot. A lány szabad prédává vált, a magasabb kasztba tartozó férfiak rendszeresen terrorizálták szüleit, testvéreit és verték félholtra, erőszakolták meg a lányt. Phoolan Devi-nek nem maradt más választása, mint az öngyilkosság vagy az ellenállás. A tizenéves lány az ellenállást választotta. Magára hagyta a családját és hogy életben maradjon, rablásra adta a fejét, egyféle női, indiai Robin Hood- dá vált. Hiába fogta el a rendőrség és tiporták meg százféle módon, Phoolan többé nem állt le. Újra megszökött és végül az ellene felbérelt gyilkosokból álló rablóbanda és annak vezetője is a lány mellett tette le a voksát. Nem tudhatjuk biztosan, de talán a lány harcias, kérlelhetetlen és megalkuvást nem ismerő szellemisége a táptalaja a Rózsaszín Banda életre ébredt igazságkeresésének, bátorságának is.

Love Kommandó
A társadalmi igazságtalanságok, a kasztrendszerből fakadó egyenlőtlenségek és visszásságok visszaszorítása, valamint a szerelemhez való jog mentén jött létre egy másik, India és nemzetközi szinten is ismert csoportja, a Love Kommandó. A gyönyörűen csak „lovebird"-nek nevezett, a szerelmet választó párok számára nyújt segítséget a csoport. Működésüket, ahogy a Rózsaszín banda működését is, kevesen nézik jó szemmel. Mivel a családjuktól megszökött fiatalokat sokszor iszonyatos erőkkel próbálja felkutatni és „visszaszerezni" a család, munkájukat a legteljesebb titokban, rejtőzve kell végezniük, nehogy rajtuk keresztül jussanak el a párokhoz, akikre az ellenszegülés miatt nagyon sok esetben, a biztos és borzalmas halál vár.

India rózsaszín oldala
Nagyon is úgy tűnik, hogy India asszonyai, vagy legalábbis azok egy maroknyi, de bátor része megelégelte az ellenük oly természetesnek tartott erőszakot, a társadalmi, közösségi és férfielnyomást. Egyre nagyobb erővel lépnek fel, és nem csak hazájukban, az egész Földön hallatják hangjukat. Vezetőjüknek, Sampat Pal Devinek saját Facebookoldala van, ahol naprakész információkat lehet szerezni a csoport tevékenységéről és céljairól.
Nemzetközi szinten is egyre több követőre és támogatóra találnak, és egyre több újságcikk foglalkozik bátorságukkal. Európából ugyan kevés valódi segítséget lehet számukra küldeni, de ha mást nem is tehetünk, legalább megosztjuk az egyik cikk alatti hozzászóló lány tömör üzenetét:
„Hajrá csajok!" Tényleg hajrá!