Kinek, miből és hova szüljünk harmincévesen?

Hamedl Andrea

2014.10.02.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Karrier vagy család? Kitolódó gyermekvállalás? Időzíthetetlen családalapítás és pénzpara? Hiába is menekülsz, elkerülhetetlen, hogy harminc felé utolérjenek ezek a témák. Akármennyire is ver tőle a víz, egyszer muszáj lesz szembenézned ezekkel a démonokkal. Cikkünk tanúsága szerint pedig jobb is előbb, mint utóbb.

ÉRDEMES 30 alatt szülni

"A magyarok 80%-a szerint ÉRDEMES 30 éves kor alatt szülni" - ezzel a felütéssel indul egy 1200 fő megkérdezésével készült online kutatás elemzése. Más kérdés, hogy eközben a 30 év alatti válaszadók többsége szerint még a gyerekvállalás előtt gondoskodnunk kell a karrierépítésről is. Első ránézésre úgy tűnhet, ez a két számadat és tény teljesen ellentmond egymásnak. A felmérésből kiderül ugyanis, hogy harmincéves kor előtt végül csak a nők 12%-a válik szülővé.

De miről is van szó?

A szeptember 26-ai Fogamzásgátlás Világnapja apropójából találkoztunk Erős Antóniával, Janicsák Vecával, Dr. Pozsgay Csillával, az MSD Pharma Hungary Kft. orvosigazgatójával és Dr. Csermely Gyula, szülész-nőgyógyász szakorvossal. A Jakupcsek Gabriella által vezetett "Gólya hozza: a pénzhiány és a pozícióféltés miatt nem vállalunk gyereket" elnevezésű kerekasztal-beszélgetésen elemeztük a már említett vizsgálat eredményeit, és kerestük a válaszokat azokra a kérdésekre, melyek feltevését és megválaszolását általában igyekszünk elodázni.

Kinek szüljünk?

Az sajnos nem derült ki, hogy a válaszadók között milyen arányban oszlanak meg az egyedülállók és a kapcsolatban élők, ennek ellenére muszáj ezzel a kérdéssel is foglalkozni. Úgy tűnik ugyanis, hogy a folyamatosan bővülő lehetőségek ellenére is egyre csak nehezebb és stresszesebb a párkeresés. Ahhoz azonban, hogy az erősen ajánlott harmincadik életévünkre anyák lehessünk, elengedhetetlen megtalálnunk a tökéletes társat. Ha viszont a nagy Ő még várat magára, akkor tulajdonképpen rajtunk kívül álló okok miatt is csúszhat a családalapítás.

Budapest a legmagányosabb város:

A fővárosban csaknem 75 ezren keresnek társat az interneten. Ez több mint Szolnok vagy Tatabánya teljes lakossága. A legkevesebben Szabolcs megyében szeretnének ismerkedni. Az Origo cikkét a témában itt érheted el.

Miből szüljünk?

A Bezzeganya blog kiszámolta, hogy másfél millió forintba kerül egy gyerek a megszületéséig, és a buli még csak utána kezdődik. Ez pont másfél millió forinttal több, mint ami egy, vagy jobb esetben két huszonéves, szerelmes fiatal rendelkezésére áll. Így aztán még keményebben és többet kell dolgozni. És ha már oly sokat tanultunk és küzdöttünk érte, valamint sikerült is jól elhelyezkednünk, akkor igenis karriert fogunk építeni, hogy ha akkor rossz is, később garantáltan jobb legyen.

Erős Antónia gondolatai:

"Két átlag fiatal hazavisz ma nettó százhúszat, és akkor kifizetnek mindent. Valami pici még talán marad arra, hogy mozi, de utazásra már nem biztos, hogy jut. Az átlag családokban azért tudjuk, hogy nem nagyon jut már nyaralásra sem."

Hova szüljünk?

Aki a nagy karrierépítés alatt otthon lakik, igazán szerencsés, aki viszont nem, annak a fizuja felét garantáltan elviszi majd az albérlet. Aki pedig úgy dönt, nem akarja kilapátolni a pénzét az ablakon, és nem kíván két-három egyetemi cimborával osztozni reggelente a fürdőszobán, hitelért folyamodik (a társával, vagy anélkül) és lakást vesz. Semelyik megoldás mellett sem könnyű spórolni, pedig ha valaki 30 előtt szülni akar (és mondjuk párja, jobb esetben férje és otthona is van hozzá), akkor is már tegnap el kellett volna kezdenie gyűjteni a csemetére...

Erős Antónia tapasztalatból beszél:

"És akkor kezdjenek el ezek a fiatalok azon gondolkodni, hogy a havi pelenka mondjuk 10-20 ezer forint lesz, a popsikenőcstől kezdve a tápszerig minden több ezer forintos tétel, melyekre alig jár támogatás. És aki ezt elkezdi összeadni, ilyen anyagi feltételek mellett, akkor azt mondja, hogy ez egyelőre teljesíthetetlen kihívás."

Család vagy karrier?

Tegyük fel, hogy valaki időben megtalálta a nagy Őt, összeházasodtak, együtt élnek és van némi megtakarításuk is, vagyis akár jöhetne is a baba. Ilyenkor merül fel a karrier kontra család kérdés. Mert persze 80% szeretne 30 év alatt szülni, viszont nem azért tanult 12-17 évig, és dolgozott utána éjt nappallá téve éveken át, hogy épp, amikor végre elindult valamerre a karrierje, és megy a szekér, akkor mosolyogva leszálljon róla és borítson mindent. Ma teljesen érthető, hogy mindenki védi a pozícióját. Ha ugyanis felállsz a székedből, napokon belül pótolnak, mert muszáj, hogy valaki elvégezze a feladatokat. A visszatérés pedig megint csak bizonytalan, főleg egy gyerekkel...

Karrierista és karrierista között a lehetőség a különbség:

"A tévében azért mindannyian kivételes helyzetben vagyunk. Ez nem egy átlagos munka, nem egy átlagos időbeosztás, jóval rugalmasabb annál. Egy átlag munkahelyen azonban nem ez történik.

Az RTL-nél soha senkinek nem kellett választania a karrier és a család között. Amennyire emlékszem, mindenki akkor ment el és akkor jött vissza, amikor akart" - állítja Antónia, ezt pedig megerősítette kolléganője, Jakupcsek Gabriella is.

"Ez a szociális rendszer, ami Magyarországon van, tarthatatlan" - pendíti meg a társadalmi problémát dr. Csermely Gyula szülész-nőgyógyász szakorvos, majd pedig Jakupcsek alá is támasztja ezt némi számadattal. A családalapítás előtt álló nők 49%-a retteg attól, hogy probléma adódik a munkahelyén, ha bejelenti, gyermeket vár. Majd pedig az is kiderül, hogy 24 százaléknak valóban volt konfliktusa abból, hogy közölte munkáltatójával, állapotos.

Mi a megoldás?

Az, hogy nincs jó megoldás. Szomorúak lettünk volna, ha nem hangzik el a sajtótájékoztató során a legnagyobb témába vágó klisé, hogy soha nem lesz tökéletes az idő, a helyzet, az állapot és az ütemezés a gyermekvállalásra, vagyis nem is érdemes ezen rágódni. Mindenkinek magának kell eldöntenie, mi a fontos az életében, milyen lehetőségei vannak, és ezek hogyan hozhatók összhangba azzal, amire a szíve mélyén vágyik.

Amanda 26, blogger

"Az én helyzetem nyilván speciális, de most, 27 felé elképzelhetetlennek tartom, hogy 30 éves korom előtt anya legyek. Nem azért, mert nincs mellettem egy olyan ember, akivel ezt el tudom képzelni, hanem azért, mert ha lenne sem biztos, hogy maradna is...

Ötéves voltam, amikor a szüleim elváltak, az apámat pedig kénytelen voltam ott és akkor átadni a feledés jótékony homályának. Egyedül nevelt fel az édesanyám, akitől a világon mindent megkaptam, a tökéletes anya-apa-gyerek családmodellben való hiten kívül. Ezért azt gondolom, hogy addig nem lehetek felelős valaki másért, egy kis életért, amíg én magam egyedül nem tudnék neki legalább olyan életminőséget biztosítani, mint amilyet én kaptam. Sajnos hiszem, hogy egy nő a mai világban magának szül gyereket, és amíg önmaga nem tudná 100%-ban vállalni érte a felelősséget, nem vághat bele."

Másik hozzászólónk, Júlia, éppen 26 évesen adott életet a kislányának. Szerinte egy nő, aki anya akar lenni, kénytelen legalább kétszer, hacsak nem többször elölről kezdeni a karrierépítést. Igen, tényleg nem lesz soha minden körülmény optimális, de ha már valamikor borítani kell a dolgokat, akkor az minél hamarabb történjen, hogy legyen még idő az újjáépítésre és az újrakezdésre.

Júlia, 36, újságíró

"Az én történetem is eléggé egyedi, ugyanis 18 éves koromtól kezdve külön lakásban éltem, egyedül. Na, nem azért, mert a szüleim megajándékoztak volna egy saját otthonnal, sajnos édesanyám halálát követően örököltem. A fiatal felnőtt éveimben így már magamat tartottam el, dolgoztam és fedeztem a saját kiadásaimat.

24 éves voltam, amikor megismertem a jelenlegi férjem, két évvel később pedig megszületett a közös gyerekünk. Habár akkoriban még nem gondolkoztam azon, vajon jó-e, ha a harmincas éveim előtt szülök, vagy esetleg jobb lenne mindezt későbbre tolni és a karrieremre koncentrálni, így utólag visszatekintve egyértelműen látom, jó döntés volt.

Mikor bölcsibe adtuk a gyereket és visszamentem dolgozni, a karrierem ugyanott folytatódott, ahol abbahagytam, sőt, egy másik cégnél még feljebb kerültem a ranglétrán. Ha manapság körülnézek az ismerőseim között, azt látom, hogy a velem egyidős, 35-40 év közötti, párkapcsolatban élő nőket nyomasztja a gyerekvállalás kérdése. Félnek attól, hogy ha a szülés után, 40 év felett szeretnének ismét visszakerülni a munka mókuskerekébe, esélytelenek lesznek, és nem találnak majd munkát. Őszintén szólva, ennek a félelemnek van is alapja, nagyon kevés manapság az a munkahely, ahol szívesen vesznek fel egy kisgyerekes, középkorú nőt. És ha már nagy valószínűséggel úgyis újra kell kezdeni a karrierépítést, azt inkább előbb, mint utóbb érdemes."