A Proceedings of the National Academy of Sciences című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban leírják, hogy a különböző időszakokban adagolt fényhatás hogyan befolyásolja az állatok anyagcseréjét, és hogyan függ össze a hízással.
Régóta ismert tény, hogy a túl hosszas, vagy éppen szokatlan időben bekövetkező fényhatás hízást okozhat az embereknél, ennélfogva különböző betegségek kialakulásához vezethet. Mostanáig azonban nem volt világos maga a folyamat.
Sokan – főleg az éjszakai műszakban dolgozók – úgy vélik, hogy a súlygyarapodás a fokozott stressznek tudható be, s annak, hogy ez a munkabeosztás extra feszültséget jelent. Talán nekik is igazuk van, ám a most felfedezett összefüggés árnyaltabbá teszi a képet.
A szakértők olyan helyiségbe zárták az egereket, amelyekben mesterséges fény segítségével módosították a nappalok és az éjszakák váltakozását. Az egyes csoportok napi 12, 16 vagy akár 24 órán keresztül fényben éltek több mint egy hónapig. A tudósok a barna zsírszövetek arányát is mérték a rágcsálóknál, amelyek kulcsszerepet játszanak az energia hővé alakításában. Amennyiben az energia nem ég el, zsír formájában raktározódik a szervezetben.
A barna zsírszövetek hatékonyságának vizsgálatakor kiderült, hogy minél hosszabb ideig voltak fényben az állatok, annál nagyobb eséllyel híztak
– annak ellenére, hogy ugyanannyit ettek és mozogtak –, sőt ezeknek a szöveteknek az aktivitása is csökkent náluk. A fénynek való hosszas kitettség tehát arra ösztönzi a szervezetet, hogy inkább raktározza el az energiát annak elégetése helyett.
A kutatócsoport úgy véli, hogy ennek evolúciós oka lehet, hiszen a világosabb, nyári időszakban készülünk fel a sötét és hideg télre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.