Havi öt nap böjt a fogyás titka?

Egereken és majmokon végzett kísérletek is bizonyítják, hogy a kalóriamegvonás hatására nehezebben fejlődnek a rákos sejtek, ráadásul a cukorbetegség kockázata is csökken, az agyi funkciók javulnak, a has körüli zsírréteg pedig – ami a legtöbb veszélyt jelenti az egészségre nézve – megszűnik.

Krista Varady, a chicagói Illinois Egyetem táplálkozástani professzora szerint a kétnaponta történő böjtölésnek is hasonló hatása van, amikor felváltva egyik nap nagyon keveset eszünk, a következő nap pedig a szokásos módon táplálkozunk, ráadásul ezzel is ugyanúgy lehet fogyni, mint az időszakos böjtöléssel, és itt is könnyebbség az, hogy nem folyamatosan vonjuk meg magunktól a kalóriát.

Létezik a böjtölésnek az a változata is, amikor heti öt napon át lehet azt enni, amit csak akarunk, és a maradék két napban kell böjtölni. A szakemberek valamennyi fent említett böjtöléssel kapcsolatban bizonytalanok afelől, hogy tulajdonképpen mitől indul be a fogyás, hiszen a nem böjtös napokon nincs megszabva, mit együnk, bár vannak olyan nézetek, melyek szerint a leghasznosabb, ha azokon a napokon a mediterrán étrend szerint étkezünk.

A legújabb diétás ötlete lényege az, hogy havonta öt egymást követő napot töltsünk böjtöléssel, a többin szabadon táplálkozhatunk. Az egereken végzett kísérletek bebizonyították, hogy ezzel is lehet fogyni, illetve számos egészségügyi előnye is lehet, ugyanakkor az is kiderült, hogy az idősebb rágcsálók ideje korán elpusztultak, vagyis ez a fajta diéta nem ajánlott idősebb korban, vagy olyanok esetében, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek.

Összességében az a helyzet, hogy a szakértők sem értenek egyet abban teljes mértékben, vajon egészséges-e az időszakos böjtölés, és ha igen, mi az ideális időtartama, abban viszont mindenki azonos állásponton van, hogy a megfelelő vitaminok és ásványi anyagok bevitelére a böjt idején is nagy szükség van.