Hullámvasutazunk álmunkban – ezt műveli a testünk alvás közben

2015.09.15.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Gondolkodtál már azon, hogy mi történik a belső szerveiddel alvás közben, melyik éber egész éjjel, és melyik "ébred" veled együtt? Az, hogy pontosan mi történik velünk reggel, és az, hogy mennyire érezzük pihentetőnek az alvást, nagyon sok dologtól függ.

Az alvásigény személyenként eltérő, de alapvetően a csecsemőkortól az időskorig folyamatosan csökken – felnőttkorban 7-8 óra lenne az ideális.

Nem mindegy, hogy milyen lelkiállapotban, sötétségben vagy világosabb helyen alszunk, a beszűrődő fény ugyanis nagyban befolyásolja a melatonin nevű hormon (ami egyben rákellenes hatású antioxidáns) termelődését. A melatonin sötétben termelődik (mindegy, hogy alszunk vagy ébren vagyunk) és az az alvásprogramot befolyásolja. Termelődése segíti az elalvást, csökkenése pedig az ébredési idő közeledtét jelzi.

Dr. Svejkovszky Ádám háziorvos szerint

az alvási mintát hullámvasútként képzelhetjük el,

ahol a felületes és a mély alvás jelölése hullámvonalként vonul végig az éjszakánkon. Egy-egy ilyen hullámperiódus gyermekkorban kb. 60 perces, felnőttkorban pedig kb. 90 perces. Felnőttkorról beszélve ezekből a 90 perces "programmintázatokból" négy-öt „fut le” egy éjszaka. A mély alvásból nehezebben ébredünk, a felületesből pedig akár spontán is felkelhetünk. Ha ezt egy hullámvasút pályájaként képzeljük el, akkor érthetőbbé válik, hogy az éppen felfelé tartó szárból könnyebb kilépni az éber szakaszba. Bizonyos zaklatott élethelyzetekben (például másnapi vizsga, szorongás, gyászesemények) előfordulhat, hogy ezeken a „csúcsi részeken” az egyén rendre felébred az éjszaka folyamán, és utána nehezebben alszik vissza.

5+1 tipp, hogy inkább aludj bulizás helyett

Ha keveset alszol nemcsak, hogy balesetet okozhatsz, de egy kutatás szerint az agyad is leépül. A Life.hu összegyűjtötte az érveket, amiért legalább néha érdemes több időt az ágyban töltened.

Sporttal a könnyebb alvásért?

Az orvos elmondása alapján a reggeli ébredés szempontjából ennek a hullámmintázatnak azért van szerepe, mert nem mindegy, hogy az ébresztőóra mikor talál meg minket. Ha éppen közelítünk a felszín felé, könnyebb az éber állapotba váltanunk. Előfordulhat, hogy 6.30-kor szólna az ébresztő, de mi már 5.55-kor kinyitottuk a szemünket. Frissnek érezzük magunkat, de látván az órát, még visszaalszunk.

A jól időzített és könnyed ébredés már az előző napi programunkkal alakítható.

A rendszeres sport könnyebb elalvást biztosít.

A hálószobában legyen hűvösebb, a zavaró ingereket (zaj, mesterséges fény) amennyire lehet, próbáljuk meg kizárni – a bejutó ingerek nem meglepő módon ugyanis az éberség irányába hatnak.

Sokaknak segít, ha tudatosítják magukban, hogy mikor szeretnének felébredni – egy idő után ők azt veszik észre, hogy már az ébresztőóra megszólalása előtt pár perccel kinyílik a szemük, és éberek. Ingyen van, sokaknál működik, de az se csüggedjen, akinek nem jön össze. Ha a mesterséges fényszennyeződéstől távolabb élünk, ne húzzuk le a redőnyt, a bejutó reggeli fény az ébredési program elindulását segíti elő.

Mi történik még odabenn?

A háziorvos elmondása szerint alvás közben csökken a vérnyomás és a pulzus, de a testhőmérséklet, valamint az alapanyagcsere is alacsonyabb. Az izmaink elernyednek, a sebek, szövetsérülések jobban gyógyulnak – nevezhetjük ezt regenerációnak. Rengeteg elmélet született arról, hogy miért van szükség alvásra, és sok folyamatot írtak le, amelyek ezalatt az agyban lejátszódnak. Egy biztos: agyunk az alvás alatt is aktív, csak másképpen. Ez a másfajta aktivitás pedig elengedhetetlen a megszokott nappali aktivitáshoz, ugyanis tartós alváshiány esetén komoly idegrendszeri tünetekkel számolhatunk. Még annyi gondolat, hogy a szervezet esti megterhelése nem segíti sem az alvást, sem az ébredést (nehéz fizikai aktivitás, alkohol, nehéz ételek stb.).