Ezzel szemben a teremtés koronái ódzkodnak a házasságtól, mert félnek a felelősségtől, a kötöttségektől és a szabadságuk elvesztésétől. Nyilván nem lehet általánosítani, de ez a domináns kép a mai párkapcsolatokról.
Egy nemrégiben készült felmérés viszont épp ennek ellenkezőjét állítja: napjaink férfijai sokkal jobban vágynak gyerekre, mint a nők.
Nem újdonság, hogy nem minden nő álmodozik habos-babos esküvőről és 0–24 órás anyukaságról, ami egy sokat vitatott téma napjainkban, így számos tanulmány tárgyát képezi. Tény, hogy a nők egy része mindennél jobban szeretne kisbabát, mások hezitálnak a kérdésen, és igen, léteznek olyanok is, akik úgy érzik, hogy teljesen alkalmatlanok lennének a szülői szerepre. Ők azok, akiket a jó szándékú ismerősök rendszeresen (és lerázhatatlanul) igyekeznek meggyőzni arról, hogy változtassák meg álláspontjukat.
"Soha nem tudhatod, mit hoz a jövő."
"Úgyis meggondolod magad, ha szerelmes leszel egy pasiba."
"Nem szabad lemondanod erről a csodáról!"
– ilyen és ehhez hasonló mondatok hangzanak el a leggyakrabban a szájukból.
Az Associated Press hírügynökség és a GfK Közvélemény-kutató Intézet 2013-ban végzett felmérése egy érdekes tényt hozott napvilágra: a férfiak 80%-a mindig tisztában volt azzal, hogy egyszer majd szeretne gyereket, míg a megkérdezett nők csupán 70%-a állította ugyanezt. A felmérés azt is kimutatta, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel gondolják azt, hogy az apaság pozitív hatást gyakorol majd a szerelmi életükre és a karrierjükre, mint a nők. A hír kapcsán az egyik kommentelő ezt írta: „Többször eszembe jutott már, hogy ha pasi lennék, sokkal inkább hajlandó lennék a gyerekprojektre. A terhesség és a szülés elég nagy visszatartó erő számomra."
Dr. Guy Bodenmann, a Zürichi Egyetem klinikai szakpszichológusa szerint a mai nők a karrier lehetőségét előbbre helyezik a családalapításnál, ami sok esetben feszültségeket eredményezhet a kapcsolatokban. Bodenmann szerint ez a konfliktus egyre gyakoribb, különösen azoknál a pároknál, ahol nagy korkülönbség van a felek között. A férfiak azért szorgalmazzák a gyermekvállalást, mert nem akarnak idős apukák lenni, míg a fiatalabb nők inkább fókuszálnak a szakmai kiteljesedésre, mint az anyaságra, ám ezek a családalapítás idejéről való eltérő elképzelések nem ritkán váláshoz/szakításhoz vezetnek.
Napjainkban több kutatás is igazolja, hogy egyre emelkedik azon nők száma, akik különböző okok miatt bizonytalanok a gyermekvállalást illetően, és ami talán még érdekesebb: sok esetben ezek a nők olyan férfiakkal élnek együtt, akik teljesen biztosak abban, hogy szeretnének utódokat.
„Engem nem érdekel az anyaság, és könnyen lehet, hogy később is így fogom gondolni, de félek, hogy a férjem ezt nem lesz képes megérteni. Mióta a testvéreméknél megszületett a gyerek, folyton azzal nyaggat, hogy nekünk mikor lesz kisbabánk. Általában meg tudjuk beszélni a dolgainkat, de erről a témáról képtelen vagyok őszintén beszélni vele. Tudom, hogy önző vagyok, de szeretem a kényelmes életemet, imádok a barátaimmal lenni, és a szabadidőmben mindig azt csinálom, amihez épp kedvem van" – fogalmazott a 32 éves Mariann.
Kata (39) egy multinál dolgozik HR-munkatársként, saját akaratából döntött a gyermektelenség mellett, és egy különös tendenciát lát a 21. századi társkeresés világában. „Általában a pasik hozzák fel először a témát, és én mindig őszintén elmondom, hogy a terveim között nem szerepel a babaprojekt. Ezután a többség nyomtalanul felszívódik, holott mindenütt arról lehet hallani, hogy a férfiak nagy része menekül a házasságot (és gyereket akaró) nőktől. A másik érdekes dolog, amit megfigyeltem, hogy az én korosztályomhoz valamiért iszonyúan vonzódnak a fiatalabb pasik. Több olyannal is randiztam, akinek már van gyereke, és simán bevállalna akár többet is nekem."
Kata azt mondja, HR-szakemberként pontosan látja, hogy egy nőnek milyen nehéz a család és a karrier között lavíroznia. „Mindig a nő az, aki szabadságot vesz ki, amikor a gyerek hirtelen lebetegszik, ő az (és nem az apa), aki elkésik a munkából, és aki folyton azon aggódik, hogy odaér-e időben a bölcsibe vagy az oviba. Van olyan barátnőm, aki hosszú éveken át otthon maradt a gyerekekkel, és egy idő után bekattant a bezártságtól, majd amikor újra dolgozni akart, nem vették vissza a régi munkakörébe.
A gyermektelen nők – mint például én – már nem tudnak hinni a nemek közötti egyenlőség ígéretében. Igaz, hogy sok férfi kiveszi a részét a hétköznapi teendőkből és a gyereknevelésből, de mindig az anya vállát nyomja a nagyobb teher. A saját ismerősi körömben is azt látom, hogy minden megváltozik a gyerek születése után, és nem jó irányba. Mindezek után nem csoda, hogy a nők egy része habozik, és nem erőlteti a gyerekkérdést. Én sem akarom ezt a tortúrát magamnak."
Levente, pénzügyi elemző (42):
"Azt mondják, nincs csodálatosabb élmény a világon, mint a szülővé válás. Az apai szeretet ugyanolyan fontos a gyermek fejlődése és családképének kialakulása szempontjából, mint az anyáé. De mit tehet egy férj, amikor ráébred arra, hogy a felesége nem akar gyereket szülni? A 42 éves Levente házassága épp emiatt került válságba, ezért hozzánk fordult segítségért. „Lassan 7 éve, hogy megnősültem, és úgy érzem, hogy készen állok az apaságra. Régebben nagyon sokat beszélgettünk a gyerekkérdésről, még azt is kitaláltuk, hogy ha kislányunk születik, akkor Lénának fogják hívni. A feleségem (nemrég múlt 36 éves) most azt mondja, hogy egyáltalán nem akar gyereket, mert nem érzi belülről a késztetést. Jó anyagi körülmények között élünk, nem szoktunk veszekedni, és a szexszel sincsenek gondok, ezért sem értem, hogy mitől változott meg így hirtelen a véleménye. Átverve érzem magam ebben a házasságban. Fogadjam el a döntését és én se akarjak gyereket?"A Life.hu szakértője, Győri Szilvia szexuálpszichológus és tanácsadó szakpszichológus szerint az ő esetük nem egyedi, ma már egyre több nő dönt úgy tudatosan – akár egy házasságban is – hogy nem vállal gyereket. A kérdéses szituációban Leventének mérlegelnie kell, hogy hosszú távon tudja-e akceptálni a feleség álláspontját, figyelembe véve azt a tényt, hogy bizonyos kor után a teherbeesés is nehezebb, aztán meg nem lehetséges. Ha ezt a helyzetet nem tudja szívből elfogadni, újra és újra ismétlődő probléma lesz közöttük, ami folyamatos konfliktusokat generál. Érdemes 20-30 évre előre gondolkodni, hogy ha például 60 évesen visszatekint majd az életére, vajon boldog lesz-e gyermek nélkül. Természetesen ez nem egyszerű döntés, hiszen mindeközben szereti a párját.
Egy kapcsolatban mindig kell kompromisszumokat kötni, de nem mindegy, miben, és két ember csak akkor maradhat együtt hosszú távon, ha egyikőjük érdeke sem sérül. A feleségnek érdemes minél előbb szakemberhez fordulnia, aki segíthet a gyermekvállalással kapcsolatos gátak felderítésében, oldásában. Először is felmerül a kérdés, hogy mitől fél, milyen változást nem szeretne az életében? Ez lehet akár a túl nagy felelősség, a negatív anyakép, a kényelem, a biztonság feladása, a test változása, a szerepek változása, a karrier feladása stb. A külső segítség viszont csak abban az esetben éri el a célját, ha a nő kellőképpen motivált. Ha ellenáll a változásnak, nem sok értelme van a szakember munkájának, bár ilyen esetekben általában egy konzultációig sem jut el az illető.
A szakértő fontosnak tartja kiemelni, hogy manapság a nők sokkal könnyebben tudják irányítani a megtermékenyülést, hisz több eszköz, több információ áll rendelkezésre. A férfi és női szerepek nem olyan egyértelműen szétválaszthatók, mint a korábbi generációk idejében. A nők sokszor féltik a karrierjüket és a társadalomban kivívott státuszukat, illetve léteznek olyanok is, akik egyfajta alárendelt, elnyomott szerepként gondolnak az anyaságra. Régebben a nők feladata a gyermekek nevelése, a háztartás vezetése volt, és a férfiak voltak a családfenntartók, ők keresték a pénzt. Ma már az a trend, hogy egy mai nőnek meg kell állnia a saját lábán, így kevésbé van biztonságérzete a gyerekvállalás kapcsán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.