Pontosabban: nem jössz be neki eléggé. Hisz ha olyan elképesztő hatást gyakoroltál volna rá, akkor bizonyosan keresne, még a következő pontokban felmerülő egyéb lehetséges okok ellenére is. Az azonban fontos, hogy tudd: ez nem rólad szól, hanem róla.
Nincs veled baj attól, hogy valaki számára épp nem te vagy a vágy legfőbb tárgya, egyszerűen valószínűleg nem passzoltok.
Hisz te sem akarnál olyasvalakitől semmi komolyabbat, aki nincs érted oda úgy igazán, nem igaz? (Nem is beszélve arról, akiért te nem vagy oda úgy igazán fordított helyzetben...) Ettől pedig még a randi lehetett kellemes, csak épp ő nem akar folytatást. Ha pedig mindez mondjuk egy netes ismerkedést követő, első élőbeli találkozáson, kvázi "pofaviziten" történt, akkor talán nem is akkora udvariatlanság utána magyarázat nélkül egyszerűen nem folytatni az ismerkedést.
Ha persze történt is valami, vagy többször is találkoztatok, akkor igen. (Itt kell megjegyeznünk, hogy a listánk pontjai távolról sem az általunk ELFOGADHATÓNAK tartott okait tartalmazzák a jelenségnek, hanem a szerintünk LEHETSÉGES indokait.)
Igen, bizony, a férfiak is tudnak önbizalomhiányosak lenni, még ha ezt igyekeznek is mindenáron leplezni. Ha pedig nem küldesz felé megfelelő jelzéseket, ami alapján arra a következtetésre juthat, hogy ő bizony bejön neked, akkor könnyen úgy gondolhatja: "Láthatólag nincs oda értem, minek járassam le magam, hogy nyomulok rá tovább ennek ellenére?" Miközben simán lehet, hogy csak zavarban voltál, szótlanabb, zárkózottabb típus vagy, stb.
És hogy mi a megfelelő jelzés? Amit észrevesznek (és te is észre fogod venni, ha észrevették...). Azt pedig nem árt észben tartanod, hogy a férfiak radarja nagy átlagban kevésbé fogékony ilyen dolgokban, mint a nőké.
Bármennyire is klisének hangzik, de a praktikus okok közül az egyik leggyakoribb sajnos. Van barátnője vagy felesége, épp rosszban vannak, vagy csak kalandra vágyik, esetleg épp szakítófélben is vannak, stb. De ezt az első alkalommal persze nem köti az orrodra, mert azt gondolja (azt szeretné gondolni), hogy ennek úgysem lesz jelentősége később, aztán majdnem mindig az derül ki, hogy igenis lesz, ő meg eltűnik. De ezt ne is sajnáld.
Noha inkább a nőket szokták azzal vádolni, hogy az ismerkedés folyamatát előszeretettel színezik taktikai húzásokkal, azért a pasik között is akadnak ennek nagy mesterei(?). Hogy egy korábbi cikkünk megszólalóját idézzük: "Akit hívok, azt két nap után hívom. Három nap már sok, akkor agyal. Ha másnap hívod, akkor meg elbízza magát. Az ideális szerintem két nap, de persze ez szituációfüggő is lehet.
Ja, és az alap, hogy ha felhívod, akkor nem másnapra tervezel randit, hanem három-négy nappal későbbre. Talán kicsit a kiéheztetés miatt, meg inkább hogy lássa, nem kapkodunk. Nem mindenáron akarunk találkozni, mert van más dolgunk is. De persze belátható időn belül szeretnénk látni, mert érdeklődünk, ugye. De csak elegánsan."
Nehéz ehhez mit hozzáfűzni, de az a durva, hogy időnként tényleg működik. Máskor meg persze épp az ellenkező hatást váltja ki. Mi azért inkább a nyíltságot javasolnánk.
Amit úgy szoktak utána értelmezni, hogy "csak arra kellettem neki". Pedig nem ilyen egyszerű a dolog, és nem is mindig csak ARRÓL szól. Inkább a hódításról, a vadászösztönről. Számára fontosabb maga a siker, a kiszemelt nő "megszerzése", mint az, hogy utána kezdjen is valamit vele. Még az is előfordulhat, hogy ehhez még szex sem kell neki...
És hogy miért csinálnak ilyet pasik? Sok oka lehet: épp ilyen életfázisban van, tapasztalatokat gyűjt, az önbizalmát építgeti, szakítás után a szívét foltozgatja, képtelen az elköteleződésre stb. Persze egyik esetben sem az a legjobb megoldás, ha szó nélkül eltűnik, főleg mert manapság már igazán nem szégyen azt előre is megmondani, ha valakinek csak komolytalanok a szándékai. Fog tudni találni arra is partnert. Akkor pedig nem kell utána magyarázkodni, és nem kell ezt elkerülve felszívódni.
Nem, nem tőled fél. Nem is az okos/erős/önálló stb. nőktől. (Lásd 1. pontot.) Hanem a szabadságát és a büszkeségét félti. Ahogyan a szakember is kifejtette egy korábbi cikkünkben: "A férfiak lassabban oldódnak fel érzelmileg -– főleg ez lehet a magyarázata a nagy rejtélynek. Továbbá a férfiak, főleg az elején, még nagyon vigyáznak a büszkeségük álcájára, nem akarják kiadni magukat, és belemenni egy egyoldalú játékba, ahol a hagyományosan rájuk háruló kezdeményező szerep átmegy abba, hogy ők tepernek, a nő meg vagy igent mond, vagy nem. Szóval ebben az időhúzásban tudat alatt az is benne van, hogy a nagyobb mértékű kölcsönösséget előcsalogassák vele." Emiatt pedig sokan kivárnak – vagy szélsőséges esetben teljesen fel is adják a kezdeményezést.
Végül, de nem utolsósorban azért adjuk meg a lehetőséget annak is, hogy valami tényleg váratlan és szerencsétlen és súlyos dolog történt a másikkal, amiért aztán jó oka van rá, hogy ne keressen (egy darabig). Baleset érte, meghalt valakije, beleejtette a telefonját a kádba és elveszett a számod, a fejére esett egy tégla...
Ha viszont tényleg nagyon bejöttél neki, akkor hidd el, meg fogja oldani ezek után is, hogy rád találjon. Csak esetleg kicsit később.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.