Ne ess pánikba, csak beképzeled, hogy nem kapsz levegőt! – Minden, amit eddig nem tudtál az ezerarcú betegségről

Van abban valami hátborzongató, amikor (szerinted) az életedért küzdve kapkodod a levegőt, és azt érzed, vége a játéknak, bármelyik pillanatban átkerülhetsz a túlvilágra.

„Amikor a barátnőm mesélt a pánikbetegségéről, csak legyintettem: ez úgyis fejben dől el, mondvacsinált hiszti és figyelemfelkeltés az egész – gondoltam akkor. Na persze…! Nagyon húzós időszak volt, tele voltam problémával, életem egyik nagy szerelmével akkor szakítottunk, és a kapcsolat gyászolása helyett a munkába temetkeztem, minden mással lefoglaltam magam, hogy ne fájjon. Nem sikerült, hiszen ha a lelkem még csak egy kis időre megnyugodni látszott, a szervezetem így is reagált a történtekre” – kezdi történetét a 25 éves Renáta.

A szervezete valóban nem hagyta válaszreakció nélkül a körülötte történő dolgokat, váratlanul egy olyan esemény következett be, amire nem számított a lány: „Egy nyári napon történt: a hatalmas forróság közepette éppen otthon voltam, amikor

Remegni kezdtem, szédültem, nem értettem, mi történik körülöttem. Egyszerűen megijedtem, ezért elkezdtem hirtelen kapkodni a levegőt – ezt nem kellett volna. A pánikreakcióm átfordult egy lidércnyomássá, akkor kezdett elsötétülni előttem minden, a szívem egyre hevesebb vert. Pár percre elvesztettem az eszméletemet, de annyi lélekjelenlétem még volt előtte, hogy felhívjam egy barátomat, aki rövid időn belül ott termett. Bementünk a kórházba, ahol megvizsgáltak, de semmit nem találtak, azt javasolták, menjek el pszichológushoz. Így lett diagnosztizálva és rendezve a pánikbetegségem" - mondta Renáta.

Dr. Svejkovszky Ádám háziorvost kérdeztük a pánikbetegségről és annak megoldásáról. „Ez a Pán pásztoristenről elnevezett betegség gyakorlatilag egy kontrollvesztésként megélt szorongásos roham, amelynek a vegetatív idegrendszeri izgalom miatt számos testi tünete is van. Ezen testi tünetek észlelése, aztán a felettük érzett izgalom miatt csak tovább mélyítik a rohamot. Maga Pán már saját édesanyját is elborzasztotta a maga kecskelábaival és szarvával világrajövetele után, de üvöltésével bárkiben képes volt létrehozni a rettegést, a »páni félelmet«. A szörnyű rémület és kontrollvesztés állapota nem jelezhető előre, ezért aztán a rohamot már többször megélt páciensek egy olyan szorongásos állapotban vannak, ahol a szorongástól szoronganak. Vannak »rutinos« páciensek, akik már felismerik, ha pánikroham tör rájuk, de a legjellemzőbb mégis az, hogy a betegség a testi tünetek ezerarcúsága miatt valamilyen komolyabb betegséget »utánoz«.”

Hatásos lehet az öndiagnózis?

A testi tünetek miatt valami teljesen más betegségre fog gondolni. „A rettegés a megsemmisülés érzéséig terjedhet, jellemzően agyvérzéstől, megőrüléstől, infarktustól, megfulladástól való félelemről számolnak be utólag az érintettek. Ha már párszor volt valakinek pánikrohama, akkor előfordulhat, hogy a roham bevezető tüneteinél (pl. heves szívdobogás, izzadás, verejtékezés, légszomj érzése, toroktáji gombócérzet, végtagi bizsergés) korábban elsajátított technikákkal megkísérelheti a »kontroll visszaszerzését«. Légzéstechnikával is lehet segíteni, de az is jó megoldás lehet, ha valaki nem tudja ebben a helyzetben a felgyorsult légzését kontrollálni, hogy elkezd egy zacskóból lélegezni. A részben már használt levegő belélegzése a szapora légvételek miatt eltolódott oxigén-CO₂ -arányt az optimális tartomány felé fogja mozdítani. Laikusként nem kell tudnia senkinek elkülöníteni, hogy az állapot, amelyben van, az pánikroham vagy pl. szívinfarktus. Mivel a pánikroham nagyon sok betegséget képes utánozni, a diagnózis többnyire kizárásos alapon születik meg. A súlyos, életet veszélyeztető betegségeket egészségügyi személyzet dolga kizárni” - mondta a háziorvos.

Ahogy megszólalónk, Renáta is mesélte, éppen összejöttek a dolgai, aminek köze lehet pánikreakciójához. A háziorvos elmondása szerint szinte biztos, hogy a pánikbetegség sokszor lelki eredetű.

„Ha már megvan a diagnózis, az ezt az eredetet húzza alá. A diagnosztizálásnál számos testi betegség kizárását elvégzik az orvosok. Sokszor itt csúszik el a kommunikáció, mert a beteg azt az üzenetet kapja, hogy nincs semmi komoly baja, pedig ő nemrég még úgy érezte, hogy megsemmisül körülötte az ismert világegyetem. Fontos lenne éppen ezért a betegség diagnosztizálásánál, de legfőképp a kommunikációnál nem elbagatellizálni a beteg problémáját. Az a betegség, ami tartósan rágja és felemészti valakinek a mindennapjait, tartós szorongásban tartja, az egy komoly probléma, és foglalkozni kell vele. Természetesen sem az ügyeleti, sem a sürgősségi rendszer nem azért van, hogy pszichoterápiát végezzenek. Ha bebizonyosodik, hogy a súlyos testi tüneteket okozó állapot mögött nem testi betegség volt, máris fordulnak a következő pácienshez – és ez így van rendjén. Fontos mindazonáltal, hogy átmenjen az az üzenet, hogy a helyzettel foglalkozni kell” - mondta az orvos.