Már a két évvel ezelőtti világbajnokságon is felmerült bennünk a kérdés, hogy mégis miért nem látunk mezcseréket? Azért, mert nincsenek is? A játékosok egyszerűen csak leszoktak róla az évek során? Vagy a közvetítésben nem szerepelhetnek a kisportolt, izmost felsőtestek? Esetleg a magyar adás szerkesztői döntenek úgy, hogy az első kockahasvillantás előtt visszakapcsolnak a stúdióba okoskodni? Örök relytély!
Nem kezdődhet összecsapás anélkül, hogy Gundi fel ne sorolná, hogy a két gárda mikor találkozott már a történelem során, és akkor milyen végeredmény született. Hiszen annyira sokat számít, hogy 46 évvel ezelőtt két csapat, akiknek tagjai jó eséllyel már réges-régen visszavonultak, akkor egyszer milyen eredményt értek el. És ha már háromszor győzött az egyik a múlt században, akkor tutira ő fog 2016-ban is. Érthető, persze...
"Add már be, te hülye, nem látod, hogy ott van üresen? Mit csinálsz, te szerencsétlen? Hogy lehet így rúgni, ezt még én is simán bevágtam volna. Ó, te isten barma, le kéne téged cserélni a p*csába.
Ilyet kihagyni, úristen, te gyökér, te!"
Ki ne hallott volna már ilyen hangokat kiszűrődni a nappaliból, amikor a pasija egymagában ül a kanapén, önjelölt szövetségi kapitányként. Az önkéntes csapatvezetők ilyenkor a fotelből instruálják más nemzetek válogatottjait, és általában nem is értik, hogy mi ezzel a probléma. Mi nők meg azt nem értjük, hogy ez mégis mire jó.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.