Horrorbetegségek, amelyeket még a legádázabb ellenségednek sem kívánnál

Elviselhetetlen idegfájdalmak: az arcidegzsába

Orvosi szaknyelven trigeminus neuralgia néven emlegetik a rohamszerűen jelentkező, idegi fájdalmat, amelyet akár egyetlen hűvösebb szélfuvallat vagy olyan mindennapi tevékenységek, mint az evés, borotválkozás vagy mosolygás is előidézhet. Az arcidegzsába kialakulásának oka egyelőre vita tárgyát képezi: egyesek szerint egy kóros agyi reflex, sérülés állhat a háttérben.

Jellegzetes tünete az 1-2 másodpercig tartó, ám nagyon intenzív fájdalom az arcon, amely akár hetekig, hónapokig, vagy évekig tartó időszakokban rendszeresen jelentkezhetnek, amelyet egy hosszabb, akár évekig is eltartó tünetmentes periódus követhet.

és grimaszba rándul. A kezelési lehetőségek közül a különféle műtéti eljárások hozhatnak enyhe javulást a beteg állapotában.

A potenciális biológiai fegyver: a Marburg marburg-vírus

A vérzéses lázat okozó vírust 1967-ben fedezték fel, miután Közép-Afrikából kísérleti majmokat importáltak a németországi Marburg városába. Akkor 31-en fertőződtek meg a vírustól, közülük 7-en meg is haltak. Bár a Marburg marburg-vírus viszonylag ritka, a halálozási arány 23-90% között mozog – tehát magas. A betegség terjesztője a gyümölcsevő denevérekben él, ám a mai napig ismeretlen az oka, miként fertőződhet meg ember a vírussal.

Az akár 40 fokos lázzal járó megbetegedés során vérzés alakulhat ki a száj és a végbélnyílás környékén,

A késői fázisban a láz állandósul, a beteg pedig kómába eshet, és meghalhat. A vírus eredményes kezelésére egyelőre nincs gyógymód, a plazma- és vérfehérje-transzplantáció és a vérfehérjepótlás pedig kockázatos, de jó eredményt hozhat.

Borzalmas torzulások és halál: Cancrum Oris vagy noma

Üszkös, gangrénás fertőzésnek, vagy más néven nomának nevezik a betegséget, amely az arcszöveteket támadja meg, és általában 6 éves kor alatti gyermekeknél alakul ki. A noma, amelyet a náci koncentrációs táborokban regisztráltak először, viszonylag ritka, különösen Afrika szegénység által sújtott részein gyakori, és rendkívül veszélyes. Nagyon magas, 80%-os halálozási aránya mellett aki túl is éli,

A kór következtében az összezavarodott antitestek megtámadják az arc, a száj és az orr lágy szöveteit. Emiatt a betegnek később az olyan mindennapi tevékenységek is gondot okoznak, mint a beszéd vagy az evés. Terjedését antibiotikummal lehet megállítani – ami a szegényebb részeken gyakran nem áll rendelkezésre, vagy csak nagyon drágán lehet hozzájuk jutni.

Hónapokig, vagy akár évekig tartó hasmenés: a Brainerd-kór

A Brainerd-kór először 1983-ban jelent meg a minnesotai Brainerdben – innen ered a betegség neve is. Akkor hatalmas járványt okozott, pontos okát azonban a mai napig nem sikerült felderíteni. Egyes vizsgálatok szerint elképzelhető, hogy szennyezett vizet vagy nyers tejet fogyasztottak a betegek.

A Brainerd hasmenés nem egy átlagos gyomorrontással jár: akik elkapták,

Tovább nehezíti a gyógyulást, hogy a betegek nem reagálnak az antibiotikumos kezelésre, az ezzel kapcsolatos kutatások jelenleg is zajlanak.