Felnőttként gyakrabban azonosulunk helyzetekkel, és ragasztunk magunkra felcímkézett szerepköröket, amitől aztán nehezen tudunk szabadulni. Ilyen például a megcsalt, elárult és magára hagyott férj- vagy feleségmatrica. Sok helyen kapható, olcsó, jól tapad, és többnyire együttérzést vált ki a környezetből. Ha már azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a párunkat vagy házastársunkat valami nagy történelmi ügyért vesztettünk el, mert ő nemes egyszerűséggel lelépett a főnökkel vagy a titkárnővel, még mindig beszerezhetünk magunknak egy "megcsalt és elhagyott" matricát.
Mi több, nem csak a fájó történésekbe lehet leragadni.
Az ifjú pár már akkor elveszíti a mindenkori jelennel való kapcsolatot, amikor a nászéjszakán verejtékezve egymás szemébe néznek, és elhatározzák, hogy ennek az éjjelnek az emlékét mindennap felelevenítik. Valószínűleg jobban járnának, ha azt határoznák el, hogy minden közösen eltöltött időből kiveszik az örömöt, a boldogságot és a pillanat varázsát.
Az elengedés nem egyenlő az elfelejtéssel!
Ahhoz, hogy megkaphasd a mai napot, el kell engedned a tegnapot. Meg kell halnod, hogy újra megszüless. Amikor elenged a múltat, az a halál. Amikor beengeded a jelent, az az újjászületés. A "megtanulni elengedni" pedig azt jelenti, hogy megtanulni élni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.