Legkésőbb március második felében el kell kezdeni a védekezést a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen, hogy a kullancsszezonra kialakuljon a magas fokú védettség – hívják fel a figyelmet a szakemberek. A kullancs által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás az esetek jelentős részében tünetmentesen lezajlik, ám éppen azért veszélyes és kiszámíthatatlan betegség, mert nem lehet előre tudni, hogy kinél okoz súlyos szövődményeket.
Talán Attila énekes, aki gyermekkorában kapott agyhártyagyulladást, szerencsésnek mondhatja magát, hiszen maradandó károsodás nélkül vészelte át a kullancsencephalitist, a Közép-Európában a leggyakoribb, kullancsok által terjesztett, vírusos betegséget.
„Még óvodás voltam, amikor táborozás közben minden előzmény nélkül nagyon rosszul lettem, hánytam, majd elájultam. Kórházba vittek, ahol a családom legnagyobb rémületére kiderült, hogy átmenetileg lebénultam. Deréktól lefelé mozdulni sem tudtam, de szerencsére ez az állapot két hét kezelést követően elmúlt. Megúsztam" – tette hozzá az énekes, akinek a megbetegedése enyhe lefolyású volt, de már ez is kellemetlen tünetekkel jár: láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányás kísérheti.
„Ezek a tünetek azonban nemcsak a kullancsencephalitisre jellemzőek, ezért a betegséget ebben a fázisban nagyon nehéz felismerni. A betegek harmadánál alakul ki a betegség agyhártya- és agyvelőgyulladással járó második fázisa is. Tünetei a magas, 39°C fölötti láz, tarkómerevség, aluszékonyság, heves fejfájás, hányás, szédülés, eszméletvesztés" – ismertette a betegség jellegzetes tüneteit dr. Póta György.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.