Tények és tévhitek a kullancs terjedéséről

A kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók veszélyeit egy kis odafigyeléssel jelentősen csökkenthetnénk közvetlen környezetünkben. Ha megfelelő védelemmel látjuk el házi kedvenceinket, akkor a kullancs nem tud tovább szaporodni, ennek következtében pedig számuk is drasztikusan csökken. Kutyáink, macskáink így közvetett módon védhetnek meg minket a kullancscsípéstől és a kullancsok által terjesztett kórokozóktól.

Gondoltad volna, hogy egy sünben akár 240 kullancs is lehet? Dr. Földvári Gábor parazitológus (MTA Ökológiai Kutatóközpont) és csapata hosszú időn keresztül vizsgálta a Margitszigeten élő sünöket és a rajtuk élősködő kullancsokat. A laboratóriumi vizsgálatok után kiderült, hogy a sünökön talált paraziták több mint 30%-a pozitív volt borreliára – a Lyme-kórt okozó baktériumra. „A kullancs egy biológiai vektor
– közvetítő –, de természetesen a kullancsban is fejlődik – vándorol, osztódik – a baktérium. A kullancs nem csupán sünből, hanem az énekes madarakból, rágcsálókból is átveheti ezt a baktériumot, és hónapokkal, akár egy évvel később megfertőzhet egy embert” – hangsúlyozta dr. Földvári Gábor. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy tiltott zóna lenne a Margitsziget, de mindenképp megfelelő védelemmel kell felruháznunk magunkat, és fokozott figyelemmel kell lennünk a kullancsok kedvenc sűrű bozótos területein.

A Lyme-kórt terjesztő kullancsok mellett léteznek olyan fajok, amelyek szintén veszélyes kórokozókat hordoznak magukban. A margitszigeti vizsgálat során Magyarországon korábban még nem megfigyelt kullancsfajra is bukkantak a kutatók, ami a magas (akár 40%-os) halálozási arányú krími–kongói vérzéses láz vírusát hordozhatja. Dr. Földvári Gábor hangsúlyozta, hogy „nincs krími–kongói vérzéses láz Magyarországon, de a több mint 10 000 kullancs vizsgálata során találtunk egy darab olyan kullancsot a Margitszigeten, amely terjesztheti ezt a vírust. Az eset rámutat, hogy az egzotikus kullancsfajok és kórokozók felbukkanására akár egy belvárosi parkban is számítani lehet. A vándormadarak sokat hoznak be ebből a fajból, de eddig nem tudtak megtelepedni, mert ez a trópusi, szubtrópusi kullancs a meleg időjárást kedveli, viszont a klímaváltozás miatt már hazánkban is túlélhet.”

A lovak, juhok és szarvasmarhák véréből egyszerre akár több száz kullancs is lakomázhat. A nagytestű állatokon található paraziták ráadásul sok esetben a Tibola nevű betegséget is terjesztik, amely állatra nem jelent veszélyt, ám emberre igen. A Tibola egy magától gyógyuló – antibiotikummal is kezelhető – jóindulatú betegség, ám nagyon kellemetlen tüneteket okoz: a hajas fejbőrön, tarkón csúnya seb alakul ki és bedagad a nyirokcsomó. Mivel a lovak számára nincs regisztrált, engedélyezett kullancsirtó szer, ezért a hagyományos szerekkel, mint csepegtetőkkel és nyakörvvel sajnos nem lehet megvédeni őket a kullancs ellen.

A kullancsok által terjesztett fertőzéseket sokszor nehéz diagnosztizálni, ami a Lyme-kórra különösen igaz. Mivel nincs pontos adat a Lyme-kórosok számáról, ezért az is elképzelhető, hogy évente akár tízezernél is több megbetegedés van Magyarországon. A szakemberek szerint legjobb megelőzni a csípést a test alapos átnézésével, megfelelő ruházattal, illetve prevencióra alkalmas kiegészítő védelemmel. Mint láttuk, ha nemcsak magunkat, hanem a környezetünkben lévőket is védjük, azzal csökkenthetjük a kullancsok számát, ezáltal a Lyme-kór vagy egyéb kórokozó terjedését is
mérsékelhetjük.

További információ: https://lymekormentesmagyarorszagot.hu