Húzzuk vagy ne húzzuk? – így kezeljük a kisfiúk fitymaszűkületét

Melyek a leggyakoribb félreértések a fitymaszűkülettel kapcsolatban?

Sok ellentmondással találkozom a munkám során. Gyakran a gyerekháziorvosok és a védőnők is összekeverik, mit jelent a fitymaszűkület és az élettani letapadás. Nyilvánvalóan a szűkületnél szűk a bőr, a letapadásnál a fitymának a belső része le van tapadva a makkra.

Sok háziorvos és védőnő is javasolja a szülőknek a fityma bőrének tornáztatását, de ez egy abszolút idejétmúlt nézet, mert csak bajt okozhatunk vele, ugyanis az így kialakuló berepedések könnyen fitymaszűkülethez és következményes hegesedések kialakulásához vezethetnek. Régebben elterjedt volt az a gyakorlat is, hogy az orvosok hátrarántották a bőrt a letapadt fitymán. A legújabb kutatási eredmények alapján viszont ez csak felesleges traumát okoz a gyermeknek. Csak akkor kell a letapadással foglalkozni, ha visszatérő gyulladások alakulnak ki.

Mik lehetnek a fitymaszűkület okai?

Természetes, veleszületett és egyéb okok, pl. gyulladások is állhatnak a háttérben, valamint egy ismeretlen okú betegség, az ún. Lichen-szklerózis, ami a fityma hegesedését okozza. Ebben az esetben csak műtéti megoldás jöhet szóba. Ezenkívül gyakran mi magunk (szülők és orvosok) is sokat árthatunk a „tornáztatással”. Ahogy egyre jobban terjed az a nézet, hogy a tornáztatást kerülni kell, csökken a másodlagos fitymaszűkületek száma.

Mennyire gyakori jelenség ma Magyarországon a gyermekkori fitymaszűkület?

Azt kell mondjam, ez nemcsak hazánkban, hanem világszerte minden fiúgyermeknél gyakran előfordul. De gyorsan megnyugtatnám a szülőket: a kor előrehaladtával spontán javulni szokott a kisfiúk állapota.

Egyéves korra már csak a gyerekek felénél, hároméves korra pedig csupán 10-–5%-uknál marad meg ez a probléma. A változó arányok hátterében az áll, hogy idővel szép fokozatosan lazul a bőr. Ha ez nem következik be, akkor is van megoldás.

Milyen problémát okozhat a fitymaszűkület?

Egyrészt ha a szűk bőr alatti terület nem tud rendesen tisztulni, gyulladások alakulhatnak ki. Másrészt serdülőkortól a merevedésnél, illetve közösülésnél problémát jelenthet, ha nem lehet hátrahúzni a bőrt, mert könnyen berepedhet, ez pedig kellemetlen fájdalommal jár.

Hány éves korban érdemes a szűkület miatt orvoshoz fordulni?

Mivel hároméves korra az esetek nagy többségében magától megoldódik a probléma, hároméves kor előtt nem szükséges emiatt felkeresni az orvost. Ha továbbra is fennáll a szűkület, hároméves gyerekeken már végzünk szteroidkenőcsös kúrát. Ha mindez kevésnek bizonyul, öt-hat éves kortól jöhet számításba a műtéti beavatkozás.

Hogyan zajlik a műtét?

A műtétet altatásban végezzük, az altatóorvosok laborvizsgálatot és vérvételt sem szoktak kérni, nem szükséges túl sok előkészület. Mivel egynapos, ambuláns műtétekről beszélünk, a gyerekek reggel jönnek és délután mehetnek is haza.
A műtét során két lehetőség van. Az egyik a körülmetélés. Ilyenkor a teljes bőrt eltávolítjuk a fitymáról. Erre nem minden esetben van szükség. Sokszor elegendő lehet egy ún. plasztika is, amely során a bőr megtartható. A beavatkozás mindkét esetben 30–45 percig tart.

Mennyi időt vesz igénybe a műtét utáni lábadozás?

Nem kell nagyobb fájdalmakra számítani, a gyerekek egy-két nap alatt visszatérnek a megszokott mindennapokba, a normál aktivitásba. Áztató fürdés vagy nyári strandolás viszont körülbelül két hétig még nem jöhet szóba. Természetesen mint minden műtét után, itt is előfordulhat kisebb fájdalom, érzékenység, emiatt otthon fájdalomcsillapítóra lehet szükség. Speciális kezelés viszont általában nem indokolt. Elegendő, ha kenőccsel vagy paraffinolajjal kezelik a szülők a műtét helyét. Vérzés vagy sebgyógyulási zavar előfordulhat, de szövődmények nem jellemzőek.