Komoly betegséget is jelezhet a hasmenés

A hasmenésnek két formáját különböztetjük meg, az akut és a krónikus formát. „Az akutan fellépő, ételmérgezés tüneteivel járó forma esetén a székletszám naponta 3 feletti alkalommal jelentkezik, de a tízet is meghaladhatja és legtöbbször éjjel is fennállhat. Gyakran okozza ezt Salmonella-, Campylobakter-baktériumok, vagy vírusok, mint például a Calici-fertőzés vagy Rota-vírus. Ezeknél a tünetek uralása és a tüneti kezelés a legfontosabb feladatunk, valamint a két napon túl tartó hasmenés esetén széklettenyésztések elküldése. Az ellátás során infúziós kezeléssel, folyadék, és só pótlással tudunk rendelkezésre állni, illetve a diagnosztikai hátteret elvégezzük. Amennyiben fertőző eredet nem derül ki, és a hasmenés fennáll továbbra is, akkor a belgyógyászt további vizsgálatok megszervezését kezdeményezi. A lehetséges vizsgálatok közt szerepel a vérkép, a hasi panel, a széklet tenyésztés és a vírusok szűrése, valamint a hasi ultrahang diagnosztika, további gyógyszeres kezelés" – mondja Dr. Kurucsai Gábor.

A szakorvos elmondása szerint a hasmenés csillapodása esetén is érdemes tisztázni azt, hogy éjjel jelentkezik-e, mert annak mindig szervi oka van. „Ha krónikus formáról van szó, fontos felmérni a kiváltó körülményeket, át kell tekintetni a páciens kórtörténetét. Az organikus hasmenést okozó kórképek, mint például a gyulladásos bélbetegségek (pl. Crohn-betegség), lisztérzékenység, hasnyálmirigy elégtelenség, vagy a fertőzést hordozó állapotok (pl. Giardia lamblia vagy a protozoonok) és krónikus bél irritáció, mint funkcionális állapot is jelentős tüneteket okozhat. A hasmenés egyéb formáiban tehát a kontaktokra is kell figyelni, családban másnál is előforduló panasz, kutya-macska jelenléte, kórelőzmények, esetlegesen antibiotikus kezelés okozta Clostridium difficile termelt toxin által kiváltott hasmenésről is legyen szó" – részletezi a szakember.

Emésztési zavarok, enzimhiányok és egyéb kórfolyamatok a háttérben...

Az emésztési zavart okozó állapotok a laktózérzékenység, a lisztérzékenység vagy épp a hasnyálmirigy enzimek hiánya, az epesavak okozta emésztési zavarból származó hasmenéseket is vizsgáljuk. A funkcionális hasmenések, például a stresszel összefüggő IBS (irritábilis bél szindróma), mely szapora, sürgető székelési ingert okoz a reggeli órákban vagy eseményhez asszociáltan legtöbbször. A pajzsmirigyfunkció vizsgálata és egyéb ritkább belgyógyászati/endokrinológiai betegség is képes hasmenést kiváltani, mivel ezek mellékhatása a gyorsult bélmozgás.

„Az alkoholizmusban is előfordul szapora székletürítés, mely egyrészt felszívódási zavar, neuropáthia és emésztési zavar közös eredője, mely a hasnyálmirigy által termelt elasztáz enzim a székletben egyszerűen mérhető és az alacsony szint esetén lévő pótlás, probiotikus kezelés javíthat a tüneteken" – mondja a szakember.

Az ilyenkor ajánlott vizsgálatok: nagy rutin, májfunkciók, vas és vasraktár, a felszívódást jellemzői vitamin szintek (pl. B12, D), vér fehérje összetétele, pajzsmirigyfunkció, laktózintolerancia genetikai/funkcionális szűrése, lisztérzékenység komplex vizsgálata, széklet mintákból: calprotectin, elasztáz, M2-PK szintek, széklet vér kimutatás és tenyésztések. IBS esetén még az ételintoleranciák provokáló szerepe jelentős, mi rutinban vizsgáljuk és értékeljük ezt is.

Ma már a protokoll része, hogy az antibiotikumok szedése mellett probiotikumokat ajánlatos fogyasztani. „A probiotikumok fogyasztásával hozzájárulunk a bélflóra egyensúlyának helyreállításához, azonban komplex probiotikum választása mindig hasznos, illetve diétafüggő is, hogy melyik ajánlott. Például egy tejterméket nem fogyasztó páciens laktobacillus tartalmazót válasszon, ezek a legérzékenyebb flóratagok, és a széklet állagának kialakításában jelentős szerepük van. A leggyakoribb, antibiotikumok okozta hasmenésre a Lactobacillus rhamnosus és a Saccharomyces boulardii alapú probiotikumokat ajánljuk" – részletezi.

A probiotikumok fogyaszthatók kapszulák, tabletták, porok, és még folyadék formájában is. Aki probiotikumokat inkább természetes formában, élelmiszerként fogyasztana, az sokféle probiotikus joghurt közül is választhat. Lényeges, hogy valamilyen formában szerepeljen a címkén az „aktív" és „élő kultúra" kifejezés. Naponta egy vagy két adag ilyen joghurt fogyasztása ajánlható azoknak is, akik antibiotikumot szednek.

Antibiotikum szedése mellett tanácsos kerülni az olyan ételeket, melyek egyébként is gyomorproblémákat szoktak okozni. Például ajánlatosabb kerülni az erősen fűszeres, csípős, zsíros, puffasztó táplálékokat. Az alkalmazáskor tartsuk magunkat a gyógyszerleíráshoz: egyes antibiotikumok jobban felszívódnak éhgyomorra, így nem szerencsés evéssel korlátozni a hatékonyságukat. Másokat az alkalmazási leírás szerint étkezés közben vagy közvetlen utána kell bevenni, mert azoknál ez segíthet megelőzni a szer által kiváltott emésztési panaszokat.

Bármilyen okból alakult ki a hasmenés, a régi bevált általános tanácsokat is érdemes betartani ilyenkor. „Sok folyadékot kell inni a kiszáradás elkerülése érdekében. Főleg ásványvíz, könnyű leves, vagy szűrt gyümölcslé is megfelel. Kerülni kell viszont az alkoholt és a koffeint, mert ezek csak fokozzák a panaszokat. A hasmenés első napján a folyadékpótlás a legfontosabb, másnap már könnyű, gyomorkímélő diétával is megpróbálkozhatunk. Ennek alapja lehet főtt krumpli, az almakompót, a natúr keksz, és természetesen a teljes gyógyulásig kerülni kell a nehezen emészthető, zsíros, irritálóan fűszeres ételeket" – javasolja a belgyógyász.