Egy orvos is reagált Schobert Norbi botrányos véleményére: „Téves és káros útra visz a megközelítés”

„Az ostoba, mindig tökéletesen meg van elégedve önmagával" – ez a Bonhoeffer-idézet jut eszembe arról a magabiztosságról, mellyel a magyar fogyókúrás piac vezető szereplője a „fájó igazságra" hivatkozva igyekszik védeni kijelentését, amivel az elhízás jelenségét sikerült leszűkítenie a szülés utáni túlsúllyal küzdő nőkre, valamint a házaspárok szexuális problémáira. Hiába az utólagos magyarázkodás, azt a megfogalmazást, hogy a „nők a szülésnél cseszik el" nőként és orvosként egyaránt felháborítónak tartom.

Az egyik legnagyobb magyar akadémiai felmérés szerint az elmúlt évtizedekben a túlsúlyosak és főleg az elhízottak aránya jelentősen megnőtt hazánkban, de leglátványosabban a fiatal férfiaknál. A férfiaknál a túlsúlyosak aránya 40 százalék, az elhízottaké 32 százalék, míg nőknél mindkét kategória valamivel kevesebb, mint 32 százalék. A világon a negyedik legelhízottabb ország vagyunk, ez tehát aligha szülés utáni probléma.

Nem az a kérdés, hogy helyes-e, ha valaki a szexualitás emlegetésével igyekszik figyelmet irányítani magára és a fogyókúrás termékeire, hanem, hogy jó-e az a diétás módszer, amit kínál vagy inkább káros.

Tegyük fel a kérdést: ennek nem fordítva kellene lennie? Nem a fogyni akarókkal van a baj. Az emberek többségében megvan az elszántság, a motiváció, de sajnos többnyire bedőlnek a csodadiétáknak, a manipulált élelmiszereknek és helytelen módszereknek, amelyeket olyan kontárok kínálnak, akik soha nem foglalkoztak szakmai értelemben az emberi test működésével és a fogyás élettanával. Ehelyett különböző ideológiákkal, mesékkel próbálnak reagálni az elhízás civilizációs okaira.

Mindezek hatása az, hogy a saját praxisomban minden harmadik páciensem úgy fordul hozzám: „én már mindent kipróbáltam, mégsem tudok lefogyni". A helytelen módszerek ugyanis tönkreteszik az anyagcserét, amit először is helyre kell állítani ahhoz, hogy az egészséges és tartós fogyás végül tényleg elérhető legyen. A magyarországi elhízással kapcsolatos problématengerbe akkor dobnánk igazán nagy követ, ha végre azoknak a felelősségét vizsgálnánk meg, akik 20 éve osztják az észt mindenféle szakmai felkészültség nélkül.