Tudtad? Tévhitek a hüvelyi fertőzésekről, amikről még nem is hallottál!

A kóros hüvelyi folyással és emellett számos kellemetlen tünettel járó hüvelyfertőzések három leggyakrabban előforduló formája a bakteriális vaginózis, a hüvelygomba és a Trichomonas-fertőzés.

Mint a nevükből is látszik, a hüvelyfertőzések eltérő okokból következhetnek be. A termékeny korban lévő nők körében leggyakoribb a bakteriális hüvelyfertőzés, más néven bakteriális vaginózis. Kialakulásában számos tényező szerepet játszhat: egy uszoda klóros vize, egy kevéssé higiénikus mellékhelyiség, de akár egy hosszabbra nyúlt antibiotikum-kúra is állhat a jelenség hátterében.

A gombás hüvelyfertőzés kialakulásáért a legtöbb esetben az egészséges hüvelyflóra részét képező Candida albicans nevű élesztőgomba tehető felelőssé, melynek gyulladásos tünetekhez vezető, kóros mértékű elszaporodását ugyancsak több tényező előidézheti, köztük a legyengült immunrendszer, a túlzott szénhidrátbevitel, illetve az antibiotikum-használat.

A hüvelyi fertőzések nemcsak fizikai, de gyakran lelki panaszokat is előidézhetnek, sok embernél bűntudattal párosulhatnak. Ez a rossz érzés abból a téves információból ered, hogy a hüvelyi fertőzések a szexuális aktivitásra vezethetők vissza, holott ez nem feltétlenül igaz.

A hüvelyflóra természetes egyensúlyát rengeteg külső és belső tényező befolyásolhatja. Az egészséges hüvelyben a tejsavbacilusok megakadályozzák a baktériumok szaporodását, de amint ez az egyensúly felborul – például bizonyos betegségek, gyógyszerek, esetleg a túlzásba vitt intimhigiénia hatására – csökken a védő hatású baktériumok száma. Ettől gyengül a hüvely védekező képessége, ami tökéletes táptalajt biztosít a kórokozók szaporodásának és a hüvelyfertőzés létrejöttének is. Így érthető, hogy hüvelyi fertőzés akár olyan nőknél is könnyedén kialakulhat, akik egyáltalán nem élnek szexuális életet. Az egyik tévhitet tehát máris megcáfoltuk: nem minden hüvelyfertőzés terjed nemi úton!

Tévhit az is, hogy az intim higiénia csakis akkor megfelelő, ha mindent elkövetünk a hüvely tisztaságáért. Pedig a túlzásba vitt tisztálkodással sokszor többet ártunk, mint használunk. A gyakori intim mosakodással, hüvelyöblögetéssel és az illatos tisztálkodószerekkel megváltoztatjuk a hüvely normál pH-ját, ideális savasságát, és tönkretesszük a védelmet adó tejsavbaktérium-flórát. Ezért ezekkel a kemikáliákkal érdemes óvatosan bánni, és inkább kerülni a használatukat. A túl szoros, illetve műszálas alsónemű, valamint a tanga sem szerencsés hétköznapi viselet: könnyű beleizzadni, a nyirkos-párás közeg pedig kedvez a kórokozók szaporodásának.

Ahogy fentebb írtuk, az egyik leggyakoribban előforduló intim fertőzés a bakteriális vaginózis, amelynek kísérő tünete a bőséges, híg, áttetsző és jellegzetesen halszagú hüvelyfolyás. A probléma kezelése azért is különösen fontos, mert felfelé terjedve méhnyálkahártya-, illetve kismedencei gyulladást is okozhat, terhes nőknél pedig akár idő előtti burokrepedést – ezért is kell várandósság idején fokozottan ügyelned hüvelyflórád épségére! A bakteriális vaginózissal járó bőséges folyáshoz általános diszkomfortérzet társul az intim testrészen.

Nem győzzük hangsúlyozni a nőgyógyászati vizsgálat fontosságát a pontos diagnózis és a megfelelő terápia érdekében, de szerencsére, amíg eljutunk orvosunkhoz, számos vény nélküli készítmény kapható bakteriális vaginózis tüneteinek enyhítésére és a hüvelyflóra helyreállítására. Van köztük olyan is, amelyet terhesség alatt is lehet használni, viszont ha várandós vagy, ilyenkor minden kezelést csakis az orvosoddal történt előzetes egyeztetés után kezdj el!

A gombás hüvelyfertőzés hátterében a hüvelyben normál körülmények között is jelen lévő Candida gombák túlszaporodása áll. A hüvelygomba, más néven candidiázis egyik vezető tünete ugyancsak a megváltozott hüvelyváladék, mely ebben az esetben fehéres-sárgás színű, és „túrós" jellegű. A folyáshoz ráadásul erős viszketés, égő érzés is társul. Tévhit, hogy a gombás hüvelyfertőzés elsősorban nemi úton terjedő betegség volna, így egyáltalán nem biztos, hogy a társunk „okozta" a problémát. A gombás hüvelyfertőzést ugyanis egyebek mellett kiválthatja a magas szénhidrát- és cukortartalmú ételek rendszeres fogyasztása, antibiotikum vagy fogamzásgátló szedése, cukorbetegség, stresszes életmód, terhesség.

Gombás hüvelyfertőzés esetén is hangsúlyoznunk kell a szakorvosi segítség fontosságát, amíg azonban eljutunk a vizsgálatra, jó, ha tudjuk, hogy a hüvelygomba kiegészítő kezelésére is számos készítmény érhető el a gyógyszertárakban. Lényeges szempont lehet a kiválasztásánál, hogy olyan terméket vegyünk le a patika polcáról, ami nemcsak tüneteinket szünteti meg, hanem a gombák szaporodásának is gátat vet.

Előfordulhat, hogy az aktus során partneredet is megfertőződ, és ha a társad ugyancsak érzékeli magán a gomba okozta tüneteket, érdemes mindkettőtöket kezelni, és a teljes gyógyulásig a szexuális aktus sem ajánlott. Fontos még megemlítenünk, hogy sokan tévednek, amikor azt hiszik, hogy a rendszertelen és egészségtelen táplálkozásnak semmi köze nincs a hüvelygombához. Ahogy már említettük, a szénhidrát fontos tápanyag a Candida gombák számára, így ha valaki túlzásba viszi az édességek, cukros üdítők, vagy az alkohol fogyasztását, az bizony erősen kockáztatja a hüvelygomba kialakulását.

A hüvelyfertőzések leggyakoribb formái, az úgynevezett „nagy hármas" harmadik tagja a trichomoniázis, melyet a Trichomonas vaginalis nevű egysejtű okoz. Ez a nemi úton terjedő betegség ugyan mindkét félnél megfertőzi a húgyutakat és az ivarszerveket megfertőzi, azonban inkább a nőknél okoz panaszokat: a bőséges, habos, sárgás-zöldes folyáshoz égő, viszkető érzés társul a hüvelyben és a nemi szerveken. Ha ezeket a tüneteket észleled magadon, fordulj azonnal orvoshoz, és ha a diagnózis igazolódik, nyugodtan vond kérdőre hűtlenkedő partneredet!