Hazánk lakosságának jelentős hányada szenved a dohányzás okozta ártalmaktól

Köztudott, hogy a rendszeres dohányzás rendkívül káros az egészségre, valamint számos egyéb kellemetlen következménnyel jár. A kellemetlen lehelet, az elszíneződött fogak, a fakó arcbőr a megjelenésre nézve egyaránt negatívan hat. A dohányzás a fogak sárgás elszíneződéséhez vezethet, de szinte állandó rossz szájszagot okoz, és az íny is begyulladhat. Rontja továbbá a szaglást, szagérzékelést, és a kellemetlen mellékhatások mellett hosszú távon komoly egészségügyi következményekkel is járhat, hiszen keringési és daganatos megbetegedéseket is okozhat.

Egyértelmű tehát, hogy a lehető legjobb döntés, ha egyáltalán nem dohányzunk, vagyis el sem kezdjük a dohányzást, illetve ha ez már megtörtént, akkor mihamarabb felhagyunk vele.Környezeti szempontból megközelítve az egyik legzavaróbb cigarettázással együtt járó kellemetlenség a csikk az utcán, de az üzletek, irodák bejáratában dohányzók által kibocsátott cigarettafüst is komolyan szennyezi a levegőt, és mivel nem csak a dohányzót, hanem a környezetét is mérgezi, így nem csak maguk a dohányzók, hanem a környezetükben tartózkodók számára is ártalmas, így a dohányzás problémája nem csak azt a több mint 2 millió embert érinti, akik dohányoznak hazánkban, hanem közvetetten a környezetüket is. A dohányzás nem egyéni, hanem komoly társadalmi probléma.Sokan nem tudják, de elsősorban nem a nikotin, hanem az égés során keletkező füstben lévő káros anyagok a felelősek elsősorban a dohányzással kapcsolatos megbetegedések kialakulásáért.

Elsősorban nem a nikotin, hanem az égés során keletkező füstben lévő káros anyagok a felelősek elsősorban a dohányzással kapcsolatos megbetegedések kialakulásáért.
Forrás: Gorodenkoff - stock.adobe.com/Gorodenkoff Productions OU/Gorodenkoff Productions Ou
A legfrissebb kutatások szerint a cigaretta égése során keletkező füstben közel 100 olyan vegyület található, amely káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

Egyértelmű tehát, hogy a leghatékonyabb módja a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentésnek az, ha el sem kezdünk dohányozni. Ha ez már megtörtént, akkor mihamarabb törekedni kell a leszokásra, hiszen ezzel bizonyítottan és időarányosan csökken a dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázata. Amennyiben valaki nem szokik le, akkor érdemes tájékozódni cigarettánál alacsonyabb kitettséget eredményező füst nélküli alternatívákról is. Ma már számos füstmentes technológia létezik, és az egyes technológiákon belül is óriási különbségek vannak, ezért fontos a megbízható forrásból történő tájékozódás.

Ma már számos füstmentes technológia létezik, és az egyes technológiákon belül is óriási különbségek vannak, ezért fontos a megbízható forrásból történő tájékozódás.

Az e-cigaretta nikotintartalmú folyadék elektronikus hevítésével képez nikotinpárát. A nikotinsóval működő technológia esetében kémiai reakció eredményeként keletkezik nikotinpára. A dohányhevítéses technológia nem elégeti a dohányt, hanem felhevíti olyan hőmérsékletre, hogy dohány- és nikotinpára szabaduljon fel.

Fontos tudni, hogy a tévhitekkel ellenben ezek a technológiák nem leszoktató eszközök, hanem a cigarettához képest potenciálisan kevésbé káros alternatívák kizárólag azon felnőtt dohányosok számára, akik valamilyen okból nem szoknak le. Az említett technológiák nem kockázatmentesek, hiszen függőséget okozó vegyületet, nikotint tartalmaznak, amely többek között megemeli a vérnyomást, valamint a szívfrekvenciát és fejfájást is okozhat.

Az ártalomcsökkentés mindannyiunk érdeke, ezért mindenképpen hiteles forrásból tájékozódjunk, és a megfelelő minőségű és mennyiségű információ birtokában hozzunk döntést. Az biztos, hogy a dohányzással kapcsolatos ártalmak elkerülésének egyetlen módja az, ha teljes mértékben tartózkodunk a dohány- és nikotin tartalmú termékek fogyasztásától.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.