Koronavírus: Kiderült, hogyan lehet valaki tünetmentes

Life.hu

2020.12.07.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Rengeteg kérdés vetődik fel a koronavírussal kapcsolatban, az egyik ezzel kapcsolatban az, hogy a fertőzöttek nagy része hogyan lehet tünetmentes úgy, hogy közben megtalálható a szervezetükben a vírus. Erre ad most választ a Virológia Pécs Facebook-oldalán olvasható bejegyzés.

"Az immunrendszer egy nagyon összetett rendszer, melyben változatos sejtek (B-sejtek, T-sejtek) és számos fehérje (gyulladási faktorok) is szerepel és alapvető feladatként például a betolakodó vírusok elleni küzdelmet vezénylik.

A járvány során, gyakorlati szempontból főként az antitest (vércseppes) gyorstesztek esetében hallhattunk az immunválasz valamilyen szintű méréséről. Ennél jóval kifinomultabb laboratóriumi módszerekkel részleteiben vizsgálható az immunitás jellege és mértéke. A B-sejteknek nevezett immunsejtek termelik a vérben keringő és a vírust megkötő antitesteket, illetve jegyzik meg ezek gyártási sémáját a későbbi elhárításhoz.

Egy kutatásból kiderült, hogy mitől lesz valaki tünetmentes Fotó: Csudai Sándor - Origo

A T-sejtek kissé már munkát végeznek, ők a fertőzött sejteket pusztítják, gyulladási szabályozó fehérjéket termelnek, illetve segítik a B-sejtek munkáját.Arról sokat hallottunk, hogy a betegség súlyosságával összefügg, hogy mennyi antitest és mennyi antitest termelő B-sejt áll rendelkezésre a fertőzés után.

A „mennyire vagyunk védettek" kérdést legtöbbször ezzel magyarázhattuk.

Érdekes módon egy friss tanulmány szerint a T-sejtekkel összefüggő immunitás nagyon hasonló mértékű a tünetes és tünetmentes megbetegedések során. A jellege azonban eltérő volt és ez talán bizonyos fokig magyarázhatja, hogy valaki miért képes tünetmentes fertőzéssel megúszni.

Az ő esetükben ugyanis jókor és jó mennyiségben termelődtek gyulladási szabályozó fehérjék (úgynevezett IFN-γ és IL-2) amellyel az immunrendszer egy kiegyensúlyozott antivirális választ vezényel a fertőzés korai szakaszában és ezáltal meggátolja a tünetek kialakulását.

Jó eséllyel ez egy fontos tényező az ő esetükben.

A tanulmány, amely az eredményeket közölte, az első ilyen jellegű, komplex immunológiai palettát mérő vizsgálat, melyben tünetmenteseket és tüneteseket egyaránt vizsgáltak.

Fontosabb megállapítások:

Tünetmentesekben a sejtes immunitás hatékonyabban vezényli a fertőzés korai stádiumának elhárítását.
A sejtes immunitás jól működik tünetes és tünetmentes fertőzést követően is, habár az első fertőzés vezénylésénél van különbség (lásd előző pont)
A sejtes immunitás többféle vírus fehérjére (vírus „alkatrészei") is jól reagált, összetett és jól mérhető választ produkált a vírusra tünetes és tünetmentes fertőzés esetén is.
Időben nem csökkent az itt ismertetett immunitás mértéke egyik csoportban sem."

A bejegyzés végén a Pécsi Tudományegyetem virológusai is megosztják saját gondolataikat a témával kapcsolatban:

"Az újrafertőződésről keveset hallunk, az a néhány eset melyet leírt a tudomány talán azon ritka kivételeket képviseli, ahol tünetek jelentkeznek a második alkalommal, így észrevehető. Az immunitásról alkotott kép egyre tisztább, valószínűsíthető, bár nem tudjuk biztosan, hogy az újrafertőződés, amennyiben a sejtes immunitásban valóban ennyire bízhatunk jóval enyhébb, akár tünetmentes is lehet. Azt persze továbbra sem tudjuk, hogy ezek az emberek (újrafertőzöttek) mennyire lesznek képesek terjeszteni a vírust, így a járvány hosszú távon milyen képet fest majd" - olvasható a bejegyzésben.