Mindenkivel előfordul olykor, hogy megráz valakit vagy valamit. Míg sokan egyszerűen csak elfogadják, hogy időről időre előfordul ez a „sokkoló" élmény, mások szeretnének rájönni ennek az okára. Mert természetesen van rá magyarázat.
Körülöttünk minden atomokból, vagyis parányi, gömb alakú részecskékből áll, és ez alól a testünk sem kivétel.
Az atomok pedig pozitív protonokból, semleges neutronokból és negatív töltésű elektronokból állnak. Általában az atomokban stabilan találhatóak meg a különböző részecskék, az elektronok száma azonos a mag pozitív töltéseinek számával. Ugyanis az ellentétes töltések vonzzák egymást. Ha az egyensúly fennmarad, akkor a test elektromossága semleges.
A sztatikus elektromosság
Amikor felborul az elektronok és a protonok egyensúlya, vagyis a negatív és pozitív energia nem egyenlítődik ki, akkor jön létre az, amit a tudósok sztatikus elektromosságnak hívnak. A neve bonyolultnak tűnik, de mindannyian képesek vagyunk sztatikus elektromosság kiváltására. Bizonyára gyerekként mindenki dörzsölte a haját lufihoz, vagy más műanyag tárgyhoz, aminek az eredménye az lett, hogy égnek álltak a hajszálaink. Mégpedig azért, mert ilyenkor elektrontöbblet keletkezik. Ha ezután egyből hozzáérünk egy pozitív töltésű tárgyhoz, mondjuk valamilyen fémhez, akkor kisebb áramütést érzünk azért, mert távoznak a felesleges elektronok. Ők ugyanis az egyensúly elérésére törekszenek és a pozitív töltésű részecskékhez vonzódnak.
A kisebb áramütések bizonyos körülmények között gyakoribbak
Azt már tehát tudjuk, hogy a testünk akkor lesz elektromosan töltött, ha a protonok és az elektronok egyensúlya felborul. Az elektronok pedig mozgásba lendülnek, hogy számuk ismét kiegyenlítődjön. A sztatikus elektromosság előfordulása azonban függ a körülményektől is, mint például az időjárástól. Hidegebb, szárazabb időben sokkal gyakrabban észlelhetünk kisebb áramütéseket, mégpedig azért, mert a párás levegő valójában egy természetes vezető, ami segít elkerülni az erőteljesebb „ütéseket", míg a száraz levegő kedvez az elektronok távozásának.
A ruhatárunk is okozhatja a gyakoribb rázásokat. Ha például olyan cipőt húzunk a lábunkra, amelyiknek gumi a talpa, és műszálas szőnyegen, vagy linóleumon mászkálunk, akkor megtelhetünk elektronokkal, mert ezek termelik az elektromosságot.
Mekkora veszélyt jelent ránk a testünk elektromossága
Semekkorát. Valójában az elektronok sokkal gyakrabban vándorolnak a testünkről a tárgyainkra és fordítva, mint ahányszor azt megérezzük. Bizonyos energiaszint alatt ugyanis egyszerűen nem tűnik fel ez a csere. 2000 és 4000 volt között szinte senki nem érzi meg az elektronok mozgását, afölött azonban már igen. Az erőteljesebb rázáskor esetleg elzsibbadhatnak az ujjaink, de az egészségünkre egyáltalán nem jelent veszélyt.
Elkerülhető
Ha mégis zavar bennünket, hogy gyakran megráznak otthonunk tárgyai, akkor jó, ha tudjuk, hogy tehetünk ellene. A páratartalom növekedésével a súrlódásokat csökkenthetjük, valamint akkor is, ha odafigyelünk arra, milyen anyagból készült ruhákat viselünk. A cipőről már tettünk említést, de nem ez az egyetlen darab, ami képes feltölteni bennünket, hanem szinte minden szintetikus, műszálas ruha. Érdemes tehát természetes anyagokból készült ruhaneműt viselni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.