Vashiány és szülés utáni depresszió - mi az összefüggés?

A nőknél a vashiány kialakulásának kockázata alapvetően jóval magasabb, mint férfiak esetében. A vasszükségletet fokozza a serdülőkori hirtelen növekedés mellett a menstruáció megjelenése is. A nőknek átlagosan kétszer annyi vasra van szükségük, mint a férfiaknak.

A vashiánynak számtalan jele lehet, így például a krónikus fáradtság, dekoncentráltság, hideg végtagok, szédülés, gyengeség, fejfájás. A kezeletlen vashiány vérszegénységhez vezet, ami súlyos, életveszélyes állapot és azonnali beavatkozást igényel.

Érdemes tehát a vérszegénységet elkerülni: mutatjuk, hogy ennek érdekében mikor mire érdemes figyelni.

Várandósság alatt

A szakértők azt javasolják, hogy a nők már a tervezett terhesség előtti néhány hónapban kezdjék el feltölteni vaskészleteiket, hiszen a vas elengedhetetlen az anya és a magzat vérképzéséhez is. A terhesség legelejétől, a folsav mellett a vas pótlására ugyancsak folyamatosan szükség van ahhoz, hogy megelőzhető legyen a harmadik trimeszterre szinte biztosan kialakuló vérszegénység.

Az anyai vérszegénység gátolja a magzati fejlődést és könnyen alacsony születési súlyhoz vagy koraszüléshez, a magzat csökkent agyi fejlődéséhez vezethet. Emellett a vérszegény kismama állapotát a szüléssel járó vérvesztés csak súlyosbítja: az édesanya megromlott fizikális és mentális egészségi állapotához, szülés utáni depresszió kialakulásához is vezethet.

Szülés után

A szüléssel járó vérveszteség mellett vasat von el az anyai szervezettől a szoptatás és a menstruáció is. Az anyatejes táplálás idején az édesanya szervezetének nagyjából napi 20 mg vasra van szüksége, illetve még ennél is többre, ha már a szoptatás alatt jelentkezik a menstruáció. Ha az édesanya vashiányos, az tovább súlyosbíthatja az alapvetően is jelentkező fáradtságérzetet és gyengeséget. Kutatások bizonyítják, hogy a vashiányos kismamáknál magasabb a szülés utáni depresszió kockázata.

Egy gyermek születése – a szülés és a szoptatás időszakát is tekintve – az anyai szervezetnek nagyjából 1000 mg „vasába kerül". Ez annyira magas vasszükségletet jelent, amelyet képtelenség pusztán megfelelő táplálkozással bejuttatni a szervezetbe, ezért a kismamáknak valójában minden esetben vaspótlásra van szükségük a terhesség lehető legkorábbi szakaszától kezdve végig a szülésig, majd azt követően a szoptatás teljes ideje alatt is.

Szülés utáni depresszió

A szülés utáni depresszió sok nőt érint. Sokáig szégyen volt arról beszélni, hogy az anyák egy része hangulatzavarral küzd a szülés után, de szerencsére mára egyre több szó esik erről is. Azok a nők különösen hajlamosak a szülés utáni depresszióra, akik fiatalon vállaltak gyermeket, premenstruációs szindrómában szenvednek, nincs mögöttük támogató család, vagy már a terhesség alatt is tapasztaltak depressziós tüneteket – de a vashiánynak is komoly szerepe lehet a hangulatzavar kialakulásában.

Bár a betegség hátterében nemcsak vashiány állhat, hiszen kiválthatják akár hormonális, szociális vagy pszichológiai tényezők is, ezzel együtt szükséges odafigyelni a megfelelő vaspótlásra a boldog és egészséges babázás érdekében.