A mi bolygónk, a mi egészségünk: április 7. az egészség világnapja

Ezeket a kérdéseket kell feltennünk magunknak április 7-én, az egészség világnapján.

Hogy a klímaváltozás és a globális felmelegedés hogyan befolyásolja az egészségünket, azt az utóbbi években bőven megtapasztalhattuk. Az éghajlat gyökeres és gyors változása teret enged korábban nem ismert fertőzéseknek is, melyek – a Covidhoz hasonlóan – világjárványhoz és tömeges halálozáshoz vezethetnek. De nem ez az egyetlen faktor.

A szennyezett levegő önmagában is komoly probléma: megterheli a légzőszerveket, káros hatással van a keringésre, és ezzel gyakorlatilag a teljes emberi szervezetre. Ha belegondolsz, a kínai nagyvárosokban sem a koronavírus-járvány kitörésekor kezdtek el az emberek légszűrős maszkokat hordani, hanem sokkal korábban, és elsősorban a légszennyezettség miatt.

A hihetetlen változások természeti katasztrófákat okoznak világszerte:

Ha sikerül egy közelgő csapásról időben tudomást szereznie a szakembereknek, az evakuáció miatt akkor is rengetegen veszíthetik el otthonaikat.

A legfontosabb cél az lenne, hogy a szén-dioxid kibocsátást a lehető legalacsonyabb szintre redukáljuk, ezzel csökkentve az üvegházhatást a bolygón. Ezzel a céllal jött létre a párizsi klímaegyezmény is, amelynek a világ összes országa tagja vagy aláírója – leszámítva Vatikánvárost, illetve egy nagyon rövid ideig az azóta újra belépett Egyesült Államokat.

„Nincs baj a levegővel, simán beszívom..." - mondják sokan.

Persze, a légzés egy reflex, beszívjuk a levegőt és kifújjuk; a gond épp az, hogy be kell szívnunk, mert nincs más. A bolygón élők 90 százalékának ugyanis nincs választása, ha lélegezni akarnak, akkor csak szennyezett levegőt szívhatnak be, jó mélyen a tüdejükbe.

A levegő ilyen magas szennyezettségét a fosszilis energiahordozók (pl. szén) folyamatos égetése, 20%-át pedig a közlekedés okozza. A legjobb védekezés a szennyezett levegő egészségkárosító hatásai ellen a séta és a biciklizés lenne, amivel csökkenthetnénk a károsanyag-kibocsátást, így közvetetten, magával a testmozgással pedig közvetlenül is tehetnénk az egészségünkért.

„Márpedig én szeretem a nyarat és a meleget" - hangzik el időnként a felmelegedés mellett.

A folyamatosan emelkedő hőmérséklet és az erősödő napsugárzás hatására nyáron jóformán ki sem lehet menni az utcára anélkül, hogy

• ne mázolnánk ki magunkat naptejjel,
• ne viselnénk minél világosabb és terebélyesebb fejfedőt és
• ne lenne nálunk legalább egy liter víz (ha nem kettő).

Ha a kánikulában kimozdulunk, jó eséllyel strandra megyünk, visszük a kis sátrat, nagy napernyőt és pár flakon naptejet, ám illúzióink így sincsenek: számítunk a leégésre, miközben tudjuk, hogy a napégette bőr rákos megbetegedéshez is vezethet.

A kiszáradás és a napégés kockázata mellett pedig ott van a napszúrás veszélye is, ami ma már nem ugyanaz, mint amire gyerekkorunkból emlékszünk. A mai kor napszúrása szervleálláshoz és halálhoz is vezethet, ha a beteget nem látják el időben. Ennek oka, hogy

Az ideális jövő

Egy olyan világ létrehozására kell törekednünk, amelyben

Legyünk tudatosak és tegyünk a jövőnkért, hisz az egészségünket csak így, és kölcsönös tenni akarással tudjuk megőrizni az éghajlatváltozás korában: ez az idei egészség világnapjának üzenete.