Tények és tévhitek az alvásról
Az egyik legelterjedtebb teória ebben a témában az optimális alvásidőhöz kapcsolódik. Igaz, hogy mindenkinek naponta minimum 8 órányi szendergésre van szüksége ahhoz, hogy megfelelően funkcionáljon? Lehet, hogy a legtöbb felnőtt számára valóban ez az időtartam ideális, ám számos más tényezőt is érdemes figyelembe venni a pihenőidő hosszának meghatározásakor. Például az alábbiakat:
Ha valaki rosszul alszik, gyakran felriad, illetve nem képes elég mély álomba zuhanni, annak értelemszerűen több időre van szüksége ahhoz, hogy rendesen kipihenje magát, mint annak, akinek nincsenek ilyen problémái.
Jó hír, hogy egy viszonylag kevés alvással töltött időszakot jóvá lehet tenni egészségügyi szempontból, igaz, nem egy nagy – akár 10-15 órás – szundimaratonnal, hanem apránként. Ez akár több hetet is igénybe vehet, tehát fegyelemre és tudatos szervezésre is szükség lesz a pótláshoz.
A terhesség alatt tapasztalható hormonális változások az alvásminőségre is kihatnak, illetve befolyásolják, hogy mennyi pihenésre van szüksége a kismamának. Míg egy átlagos felnőtt nőnek a szakemberek napi 7-9 órát javasolnak, a várandós anyáknak akár 8-10 órányi alvásra is szükségük lehet.
Tudtad, hogy egy gyerek szervezete akár kétszer annyi alvást is igényelhet naponta, mint egy felnőtté? Életmódtól és napirendtől függően persze minimálisan változhat ez a mennyiség, de azért nagyvonalakban érdemes tartani az alábbi, életkorra szabott pihenőidőket.
Sajnos előfordul, hogy valaki túlalussza magát – mint mondják, jóból is megárt a sok. Egy, az elhízás és az alvásminőség kapcsolatát vizsgáló felmérés során 276 felnőtt alvási szokásait vizsgálták 6 éven keresztül. Kiderült, hogy azok, akik hosszú távon az ajánlott mennyiségnél jóval kevesebbet pihentek, 27%-kal, míg a túlalvók 21%-kal nagyobb eséllyel szedtek fel pluszkilókat, mint átlagos alvásmennyiséggel élő társaik.
Egyes alvásszakértők ellenzik a rövidebb-hosszabb nappali szundikat, ám kutatások bizonyítják, hogy azoknál, akik egyébként nem szenvednek alvásmegvonásban, ám rendszeresen pihengetnek napközben, jelentős teljesítmény-, illetve hangulatjavulás figyelhető meg a csendes pihenővel nem élő társaikhoz képest.
A vizsgált alanyok továbbá hatékonyabban oldottak meg olyan feladatokat, melyekben szükség volt matematikai összeadásokra, logikus érvelésre és alakzatfelismerésre, emellett a reakcióidejük is lerövidült a többiekéhez képest.
Nyitókép: Shutterstock
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.