A WHO júliusban hirdetett globális vészhelyzetet a majomhimlő terjedése miatt, hogy összehangolja a nemzetközi válaszlépéseket és pénzügyi forrásokat szabadítson fel az oltóanyagok megosztásához, valamint a terjedő fertőzés kezeléséhez.
A majomhimlő vírusa általában csak enyhe tüneteket, például lázat, fejfájást, izomfájdalmat és bőrkiütést okoz. Ritka esetekben azonban halálos kimenetelű is lehet.
A WHO kedden beszámolt arról is, hogy Pakisztán az utóbbi hónapok pusztító árvizei nyomán az összeomlás szélén áll. Rick Brennan, a WHO kairói székhelyű regionális vészhelyzeti igazgatója videóösszeköttetés útján tartott genfi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Pakisztánban nyolcmillió ember szorul egészségügyi segítségre. Mint mondta, a WHO eddig az igényelt 81 millió dollár (33 milliárd forint) alig tíz százalékát kapta meg vészhelyzeti támogatáshoz. Hozzátette, hogy a világszervezet összesen 816 millió dollárosra (340 milliárd forint) tervezett pakisztáni segélytervére eddig csak 16 százalékban van fedezet.
Az áradások hatalmas területeket öntöttek el a dél-ázsiai országban, és közel 1700 ember életét oltották ki. Több százezer kitelepített ember él a szabad ég alatt. A rekordmennyiségű monszuneső és az északi hegyekből lezúduló heves gleccserolvadás okozta árvíz a 220 milliós lakosságból 33 millió embert érintett, és a kormány becslései szerint 30 milliárd dollárra becsülhető kárt okozott.
Brennan szerint a víztömegek visszahúzódtak ugyan, de ideális körülmények alakultak ki a maláriát, dengue-lázat, himlőt és egyéb betegségeket terjesztő szúnyogok elszaporodásához. Az ivóvízhiány pedig a gyomor-bélrendszeri betegségek elterjedésének veszélyével jár. Mindemellett júliustól október elejéig 540 ezer maláriás megbetegedést jelentettek, megfelelő orvosi kezelés nélkül ezrek halhatnak meg a kórban - figyelmeztetett a WHO-tisztségviselő. Hozzátette: a kórosan alultáplált gyerekek száma is rohamosan nő, s nem tudni, hogy az árvizek nyomán milyen lesz a következő termés.
Pakisztán több mint 300 ezer tonna gabonát rendelt Oroszországtól, hogy elkerülhesse az éhínséget.
Brennan beszélt a kolera libanoni rohamos terjedéséről is. Csaknem három évtized elteltével az első fertőzéseket október elején jelentették, időközben azonban több mint 1400 gyanús esetet tartanak nyilván, amelyekből eddig 381-et igazoltak laborokban. A kór eddig 17 ember életét követelte.
A kolera szennyezett vízzel terjedő bakteriális fertőzés, amelynek tünetei között szerepel a hányás, kiszáradás és kimerültség. A betegség halálos kimenetelű lehet, ha nem kezelik időben. Feltehetően Szíriából hurcolták be Libanonba. Szíriában eddig mintegy húszezer koleragyanús esetről tudni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.