Mi az a banyapúp, és mit tehetünk ellene?

A gerincünk görbületei – azaz a háti szakaszon úgynevezett kifózis, ágyéki szakaszon lordózis – egyénenként eltérő mértékűek lehetnek. (Ha ezekkel a kifejezésekkel találkozunk, akkor nincs okunk aggodalomra, ugyanis ezek a gerinc alapvető tulajdonságai.) A gerincről és a "helyes" testtartásról korábban alkotott kép helyett ma már tudjuk, hogy a gerinc görbületei sok esetben nem állnak összefüggésben a fájdalommal. Azt is "normálisnak" tekintjük, ha görbül, és azt is, ha kevésbé, vagy egyáltalán nem. Ennek alapján elmondható, hogy az a bizonyos púp a háton nem feltétlenül okoz fájdalmat, mivel nincs összefüggés a nyaki gerinc görbületének mértéke és a nyakfájdalom között.

Az anyóspúp egy kompenzáló görbület (hiperkifózis) a csigolyaíven, melyen a kötőszövet felgyülemlik. A kialakulásának egyik oka a gerinc mobilitásában, azaz mozgékonyságában keresendő. Amikor telefont nézünk, monitor előtt ülünk, a fejünk gyakran előre helyezett tartásba kerül, és ami fontosabb, hogy idővel ehhez alkalmazkodik a gerincünk és a környező lágyrészek is. Az előre helyezett fejtartás nincs összefüggésben a fájdalommal, viszont a lágyrészek, izmok merevsége okozhat kellemetlenséget.

Ha valaki belép a szobába, a testtartása alapján rögtön meg tudjuk állapítani, hogy milyen a hangulata, ugye? A felszegett fej, lazán leengedett váll nyugalmat és magabiztosságot, míg az előreesett váll, előre helyezett fej, lefelé néző tekintet szorongást, szomorúságot, vagy szégyent mutathat.
A kutatások is megerősítették ezt a hétköznapi feltevést. A testtartásunk árulkodhat fájdalomról, feszülésről és a non-verbális kommunikáció eszközeként az érzelmi állapotról is. Például a hanyag tartás, a vállak és a fej helyzete, majd az ezek következményeként létrejövő légzési nehezítettség és izomfeszülés ún. depresszív tartásnak is nevezhető.

• Légszomj: Több kutatás is vizsgálta az előre helyezett fejtartás és a légzési paraméterek kapcsolatát. A fej helyzetének megváltozása hatással van a bordamozgásokra, tehát a légzési amplitúdó (mélység) és a vitálkapacitás (a maximálisan ki-vagy belélegzett levegő mennyisége) is változhat.
• A fejtartás következtében főleg a mellkasi légzés lesz domináns a hasi légzéssel szemben, ezért a légzési segédizmok fokozott működése figyelhető meg. Ez feszülést okozhat a mellkas és nyak területének izmaiban.
• Csökkent nyaki mozgásterjedelem.
• A csigolyák megváltozott helyzete, az izmok és kötőszöveti feszülés, merevség miatt érintetté válhatnak az erek és idegek, fejfájást okozva.
• Egyensúlyzavar: A nyak területén sok ízületi helyzetérzékelő receptor, ún. proprioceptor helyezkedik el, így a fej helyzete nagy szerepet tölt be az egyensúlyérzékelésben. A vonatkozó kutatásban résztvevő alanyok álló helyzetben nyitott és csukott szemmel történő kilengését vizsgálták a középponthoz képest. Az előre helyezett fejtartással rendelkeződnél szignifikánsan nagyobb kilengést tapasztaltak.

  

A banyapúpot akkor kezeljük, ha a páciens valamilyen tünettel érkezik, és a vizsgálat alapján megállapítottuk, hogy a nyaki púp és a kialakult kötőszöveti- és izomfeszülés lehet a kiváltó ok. A kezelés menete, időtartama és módszerei a páciens állapotától és a tünetek súlyosságától függnek.
A tünetek enyhítéséhez és a púp csökkentéséhez a kezelés mellett életmódbeli változtatások is szükségesek, így ehhez hónapok munkája kell – mutatja ezt az is, hogy a legtöbb kutatásban 8, 10 vagy 16 hetes intervallumban vizsgálták a résztvevőket.
Érdekességképpen: egy kutatás azt is vizsgálta, hogy a testtartás kontrollálásával lehet-e csökkenteni az enyhe/mérsékelt depressziós tüneteket, fáradtságot. A kutatás határai, hiányai miatt további vizsgálatok lehetnek szükségesek ennek bizonyításához, de próbálkozni lehet!

Mivel egy már rögzült deformitásról beszélünk, a manuálterápiás kezelés elengedhetetlen! A nyaki-háti átmenetben a csigolyákon felgyülemlett kötőszövet fellazításával, oldásával szabadabbá tehetjük a csigolyák, és ezáltal a nyak mozgását. A csigolyák rögzült helyzetét ezután ízületi mobilizációval tudjuk oldani. Amennyiben a páciensnek légzési nehézségei vannak, a bordák mobilizációjával és a kilégzési és/vagy belégzési bordamozgás növelésével csökkenthetők a tünetek.

Forrás: Sherlock Rehab