Ez a hiánybetegség leginkább a nőket érinti - November 26.: A vashiány napja

• felhívja a figyelmet a vashiányra, amely világméretű probléma
• segítse a korai felismerést a vashiányra utaló jelek, tünetek ismertetésével
• fókuszba állítsa a különösen veszélyeztetett embercsoportokat
• kiemelje a megelőzés és kezelés fontosságát a vashiány okozta egészségkárosodások minimalizálása érdekében

A vashiány nagyon gyakori: minden harmadik embert érint a Földön. Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, illetve a kisgyermekek közel fele vashiányos. A kezeletlen vashiányból kialakuló vashiányos vérszegénység pedig a gazdaságilag fejlett országok lakosságának 2-4 százalékát is érinti. A vasnak központi szerepe van az élettani folyamatokban. Elengedhetetlen a vérképzéshez, a szívünk és izmaink megfelelő működéséhez, a fertőzésekkel és a betegségekkel szembeni ellenállóképességünk, valamint a fizikális és mentális energiaszintünk fenntartásához, azaz: a vas nélkülözhetetlen a szervezetünk megfelelő működéséhez.

Vashiányban a tartós fáradtságon kívül sokféle tünet jelentkezhet Egy európai felmérés szerint a vashiányos betegek az orvosnál leggyakrabban a tartós fáradtságot (79%), a sápadtságot (38%), a koncentrálóképesség csökkenését (30%) említik, a nők pedig a nők erős menstruációs vérzésről számolnak be (28%).

• sokan tapasztalnak fejfájást, halláscsökkenést, légszomjat, memóriazavart, csökkent libidót,
• további kellemetlen elváltozásokat, mint az ajkak berepedése, fekélyek a szájban, sérülékennyé vált bőr, töredezett köröm, hajhullás,
• de olyan furcsa szokások is jelentkezhetnek, mint a hidegérzékenység, nyugtalan láb szindróma, jég szopogatása, ehetetlen dolgok utáni sóvárgás.

A vashiány több okból is kialakulhat, és nem kizárólag nőket érinthet. Ugyan leginkább a nőket érintő hiánybetegség, de valójában mindkét nemben és kortól függetlenül kialakulhat, ha
• fokozott a vasvesztés: menstruációs vérzés vagy egyéb krónikus vérvesztés miatt
• nem kielégítő a vasfelszívódás: vérzéssel, gyulladással vagy felszívódási zavarral járó, hosszan tartó krónikus betegségek esetén
• megnő a vasigény: bizonyos életszakaszokban – várandósoknál, kisgyermekeknél, serdülőkorban –, valamint tartós és erőteljes fizikai megterhelés során
• kevés a vasbevitel: önszántukból (vegetáriánus vagy vegán étrendet követők, fogyókúrázók) vagy krónikus betegség miatt diétázók esetében

A vashiány jelentősen befolyásolja az életminőséget, a teljesítőképességet, és kezeletlenül a szervezet összeomlásához vezethet.

A vas hiánya miatt jelentősen, közel harmadával csökken a fizikai teljesítőképesség, és minden második vashiányos panaszkodik aktivitáscsökkenésről. Következményei személyenként eltérők, de tény, hogy a vashiány mindenképpen gyengébbé tesz bennünket. Súlyosbítja a krónikus betegségeket, növeli a megbetegedések és halálozások arányát, kisgyermekeknél jelentősen rontja a szellemi- és a mozgásfejlődést. Terhességben pedig nemcsak az anyára, hanem a fejlődő magzatra is veszélyes, mivel az alacsony születési súly, koraszülés, károsodott agyi fejlődés kockázatával jár.
Tartósan fennálló vashiányban pedig a raktárak idővel kiürülnek, ami vashiányos vérszegénységhez vezet, amely életet veszélyeztető, azonnali beavatkozást igénylő állapot.

Az emberek átlagosan 9 hónappal a vashiányos tünetek jelentkezését követően fordulnak orvoshoz. Pedig a tünetek felismerésével az időben elkezdett, kiegyensúlyozott, vasban gazdag táplálkozás önmagában, vagy szájon át történő vaspótlással kiegészítve sikerrel járhat. Ezek sikertelensége esetén pedig az intravénás (injekciós vagy infúziós) terápiával a vashiány és anémia - orvosi segítséggel - sikeresen kezelhető.