Orvosi néven Raynaud-kórnak hívják, és akkor beszélünk erről, ha a kézujjakban és lábujjakban lévő erek átmenetileg túlreagálnak az alacsony hőmérsékletre vagy stresszre, pszichés, érzelmi megterhelésre.
"A legtöbb ember számára ez nem jelent komoly egészségügyi problémát, ám egyeseknél a csökkent véráramlás károsodást okozhat" - idézi a Fanny magazindr. Balaicza Erika belgyógyász főorvost.
Jellegzetes tünetek
A tüneteit nem lehet más betegséggel összetéveszteni, mivel igen jellegzetesek. Először olyan, mintha csak nagyon fázna az ember keze, lába, majd hirtelen hideggé válnak, és foltokban teljesen kifehérednek, később kékes, szürkés, lilás színre váltanak, erről is kapta a kék vér szindróma nevet. Főként hidegben vagy stresszhelyzetben jelentkeznek a tünetek. Amikor sikerül felmelegíteni a zsibbadt, érzéketlen végtagokat, akkor a bőr kipirosodhat, és a zsibbadást felváltja a bizsergő vagy szúrós érzés.
Kétféle típusa van
Az elsődleges, a Raynaud-kór, amely más betegség nélkül jelentkezik. A tünetek gyakran enyhék. Amikor hideg van, a szervezet megpróbál takarékoskodni a hővel. Ennek egyik módja, hogy lelassítja a véráramlást a szívtől legtávolabbi területeken: a kezekben és a lábakban. Ennek érdekében a kis artériák hálózata, amelyek a vért ezekbe a pontokba szállítják, szűkül, és távolabb kerülnek a bőrtől. Raynaud-kórban szenvedőknél, a válaszreakció hibásan működik, így az artériák a normálisnál jobban és gyorsabban szűkülnek. Ettől zsibbadhatnak az ujjak, és fehér színűvé válhatnak. Ez általában körülbelül 15 percig tart. Amikor az artériák ellazulnak és a test újra felmelegszik, az ujjak bizseregni kezdenek, és szürkés-lilásra színeződnek, mielőtt visszatérnének a normális állapotba.
Miért Raynaud?
Ezt az állapotot egy francia orvosról, Maurice Raynaud-ról nevezték el, aki 1862-ben elsőként azonosította ezt a betegséget.
A másodlagos, a Raynaud-szindróma, egy másik betegség következménye. Ezek olyan problémák lehetnek, amelyek a szervezet kötőszöveteit támadják meg, mint például a lupusz, a reumás sokízületi gyulladás, vagy a kéztőalagút-szindróma. Kiválthatják bizonyos gyógyszerek is, például a magas vérnyomás kezelésére szolgáló gyógyszerek, a béta-blokkolók, az ADHD-ra szedett gyógyszerek, kemoterápia egyes típusai és az ereket szűkítő gyógyszerek. Bár a másodlagos Raynaud-szindróma kevesebb embert érint, mint az elsődleges kór, de nagyobb valószínűséggel okoz súlyos egészségügyi problémákat. Ilyenek lehetnek például a bőrfekélyek és az üszkösödés. Ezek akkor következnek be, amikor a lábujjakban és az ujjakban lévő sejtek és szövetek elhalnak a vérhiány miatt.
Diagnózis és kezelés
Elsőként a laborvizsgálat elvégzése szükséges, ezután sor kerülhet arteriográfiára (érvizsgálatra), valamint az ujjbegyből történő mintavételre, és kapillármikroszkópos vizsgálatra, amivel a hajszálerekben keringő vér áramlását lehet megfigyelni.
"Ha másodlagos Raynoud-szindrómáról van szó, és sikerül megállapítani az alapbetegséget, és azt kikezelik, akkor a Raynaud-szindróma tünetei is enyhülnek, vagy megszűnnek. Elsődleges Raynaud-kór esetén, amikor önálló betegségként lépnek fel a tünetek, a legfontosabb teendő: elhagyni az olyan gyógyszereket, amelyek érösszehúzódást idéznek elő, megóvni a kezeket a hidegtől és a nedvességtől. Érdemes kesztyűt viselni, ha kicsit is hűvösebb az idő, vagy akár konyhai munkák során. Ez azért is hasznos, mert a betegség velejárója, hogy a kezek sokkal érzékenyebbek, könnyebben sérülnek vagy fertőződnek el, és nehezebben gyógyulnak, például egy vágott seb esetén. Fontos naponta akár többször is bekrémezni a kezeket, például glicerin-tartalmú krémmel, de ha a tünetek nem enyhülnek, akkor gyógyszeres kezelésre, vagy akár műtéti beavatkozásra is szükség lehet, például, ha súlyos érelzáródás lép fel" – javasolja a doktornő.
Több nőt érint
Tíz emberből egynél előfordulhat a Raynaud-kór valamilyen formája. A legtöbbjüknek elsődleges Raynaud-kórja van. Körülbelül 100-ból egy embernél alakul ki másodlagos Raynaud-kór. A nőknél kilencszer nagyobb valószínűséggel fordul elő, mint a férfiaknál. Minden korosztályban előfordulhat elsődleges Raynaud-kór, de általában 15 és 25 éves kor között jelentkezik. A másodlagos Raynaud-kórban szenvedők általában 35 éves koruk után betegszenek meg.
Forrás: Fanny
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.