A Nipah elnevezés a Sungai Nipah maláj faluból ered, mert a betegség először ott ütötte fel a fejét 1998 és 1999 között, ahol ebben az évben kiemelkedően magas volt a halálozási arány. Mivel a vírus a szarvasmarhákat is megtámadta, ezért a maláj szarvasmarha-állomány nagy részét el kellett puszítítani.
A 2000-es évekre viszont alábbhagyott a Nipah-vírus terjedése, azóta csak itt-ott, szórványosan fordultak elő megbetegedések– írja a DW nyomán a Tények.
A Nipah-vírus eleinte csak enyhe tünetekkel jár. Viszont pár nap elteltével akár agyvelőgyulladáshoz is vezethet, majd halálhoz.
A lappangási ideje körülbelül öt naptól két hétig is eltarthat, a kezdeti tünetek pedig hasonlóak az influenzáéhoz: láz, hányinger, erős fejfájás. A légzési problémák a koronavírussal ellentétben nem jellemzőek, csak ritkán jelentkeznek.
Felléphet még szédülés és mentális zavar is, ezek már agyvelőgyulladás előjelei.
Később a beteg kómába eshet, és bele is halhat a fertőzésbe. A vírus nemcsak cseppfertőzéssel, de a fertőzött felületekkel való érintkezéssel is terjed, egyelőre sem gyógyszer, sem védőoltás nincs rá.
A Nipah-vírus, ahogyan a koronavírus is zoonózis, tehát elsősorban állatról emberre, majd emberről-emberre terjed.
A vírus az úgynevezett gyümölcsdenevérektől származik, de a tudósok azt még vizsgálják, hogyan fertőződnek meg a szarvasmarhák vagy az emberek.
Inidában Nipah-vírus vélhetőleg 2018-ban bukkant fel, amikor az egyik ivóvízforrásban pusztult el egy gyümölcsdenevér, és így megfertőződött az ívóvíz. A szakemberek abban bíznak, hogy sikerül helyben megfékezni a Nipah-vírus terjedését, és így nem lesz belőle világjárvány.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.