A szemet ért tompa sérülés
A tompa szemsérülés során a szemet ért nagy erőbehatás következtében megannyi különböző szemen belüli sérülés léphet fel, ezek ellátása általában fekvőbeteg osztályos szemorvosi feladat"
A leggyakoribb korai ellátást igénylő sérülések az alábbiak
• A szemgolyó zúzódása az elülső vagy hátulsó rész bevérzésével.
• A szemlencse, esetleg a korábban a szembe ültetett műlencse jelentős elmozdulása a lencsefüggesztő rostok elszakadása miatt.
• Az üvegtesti térben kialakuló vérzés és a retina (ideghártya) sérülése, leválása, valamint az ideghártyát kívülről körülölelő érhártya jelentős bevérzése.
• A szemgolyó külső falának megrepedése. Ilyenkor a szem integritása is sérül, esetleg a korábbi szemműtétek hegvonalaiban szakad fel a szemgolyó.
Tudnunk kell azonban, hogy mindezen sérülések hosszú távú következményekkel is járnak az esetek jelentős részében.
Másodlagos szemnyomás emelkedés (glaukóma) korábbi tompa szemsérülés következtében
Ez az úgynevezett másodlagos zöldhályog (másodlagos glaukóma) olyan mechanizmussal alakul ki, melyre az elsődleges ellátás kapcsán nem terjedhet ki teljes mértékben az ellátó figyelme.
A szem nyomását a csarnokvíz nyomása határozza meg. A csarnokvizet a szivárványhártya mögötti úgynevezett hátulsó szemcsarnokban termelik a szem szövetei. A termelődő csarnokvíz a pupilla területén jut a szivárványhártya elé, azaz az átlátszó szaruhártya és a szivárványhártya elülső felszíne közé, az ún. elülső szemcsarnokba. Az átkerült folyadék, miközben táplálja a szemlencsét és a szem egyéb szöveteit, folyamatosan el is hagyja a szemgolyót a csarnokzugon keresztül. Csarnokzugnak nevezzük azt a területet, ami a fehér ínhártya és az átlátszó szaruhártya találkozásánál, a szemgolyó belső oldalán helyezkedik el. Ez egy finom, aktív szabályozás alatt álló szűrőrendszer, ami a csarnokvizet kivezeti a szemből, hogy az az ínhártya vénáihoz csatlakozva térjen vissza a vérkeringésbe és a szívbe. Ugyanakkor ez a terület szűrő működést is ellát, aktív anyagcseréjű sejtek foglalnak itt helyek.
Ez a rendszer tompa szemsérülés során megsérülhet úgy, hogy a kezdeti eltömődés (például vérzés általi eltömődés) rendezését követően a szemnyomás normalizálódik, a sérülést követő hónapokban pedig a nyomás inkább alacsony, mintsem emelkedett. Így a beteg is és az ellátó orvos is megnyugszik. Mivel a látás visszanyerését követően további szubjektív panasz már nincs, egy idő múlva a kontrollok elmaradnak. A következő években azonban a csarnokzugot ért trauma következtében kialakuló fokozódó hegesedés egyre nagyobb területre terjed ki. Ha ez a terület eléri a körfogat felét (azaz egy 180 fokos területet), a szemnyomás megemelkedik, hiszen a megmaradt terület nem képes megfelelően elvezetni a csarnokvíz teljes mennyiségét a szemből. Mivel idővel a megmaradt terület is zsugorodik, részben a folytatódó hegesedés, részben a túláramlás és emiatti sejtes, fehérjés törmeléklerakódás miatt, így a szemnyomás egyre inkább emelkedik a sérülést követő évek, évtizedek alatt. Nem ritkán látjuk azt, hogy a panaszmentesen meggyógyult egyoldali szemsérülés, ami akár a kirepülő pezsgődugó okozta jelentős tompa sérülés is lehet, 10-20 évvel az eredeti sérülés után nagyon jelentős szemnyomás emelkedés mellett, szinte már a vakságig terjedő másodlagos zöldhályogot eredményez. Ezt a helyzetet nem szabad megvárni! Noha, megfelelő gyógyszeres és műtéti eljárással az állapot kezelhető és a szemnyomás jelentősen csökkenthető, a már kialakult idegsejt vesztés és látáskárosodás visszaállítására nincs mód.
tompa szemsérülés után, ha az elsődleges ellátások megtörténtek és az állapot a gyakorlati élet szempontjából rendeződni látszik, a betegnek saját érdeke az, hogy legalább évente egyszer megjelenjen érdemi kontroll vizsgálatra szemorvosánál.
Forrás: Szemészeti Központ
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.