Évente kétszer kényszerülünk átállítani óráinkat, ősszel a téli időszámításkor egy órával többet aludhatunk, míg tavasszal egy órát veszítünk. Most az utóbbi a helyzet, ugyanis
március 31-én, azaz vasárnap hajnalban 2 óráról 3-ra kell áll átállítanunk az óráinkat.
Sokakat bosszant is ez a gyakorlat, ami először az első világháború alatt merült fel, és Németországban vezették be 1916-ban, majd más országok is követték a példát abban, hogy az év bizonyos időszakában az órákat egy órával előre vagy visszaállítják, és így energiát takarítsanak meg azáltal, hogy kihasználják a nappali fényt. Emellett előnyei közé sorolják még, hogy a világosabb reggelek és esték csökkenthetik a közlekedési balesetek számát, a hosszabb nappali időszakok a turizmus számára is előnyösek lehetnek, valamint a szabadtéri szórakozásnak és sportolási lehetőségeknek is kedveznek.
Természetesen hátrányai is vannak: befolyásolhatja a kereskedelmet és a piaci viszonyokat, ezenkívül fokozott költségeket is eredményezhet, a munkavégzés hatékonysága is csökkenhet az átállás következtében és megzavarhatja az alvási ciklust.
Leggyakrabban az utóbbi, vagyis az egészégre gyakorolt negatív következményeiről esik szó. "Egyáltalán nem hasznos az embernek, hogy mesterségesen beleavatkozunk a természet rendjébe. A belső óránk felborul, ami hatással van az alvásunkra, így az egész életünkre" - nyilatkozta korábban G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke, mások szerint azonban csak egy kismértékű alvásmegvonásról szó, amit a szervezetünk képes egy nap alatt visszaigazítani. Ha azonban azok közé tartozunk, akiket érzékenyen érint az óraátállítás, íme néhány tipp, amikkel legyőzhetjük a negatív hatásokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.