A friss levegőn kitisztuló elme, nagyobb állóképesség, a minket körülvevő világ felfedezése – számos pozitív vonzata van a kültéri sportolásnak. Amit azonban inkább nem vinnénk magunkkal ezekről a sportos kalandokról, azok a kullancsok által terjesztett betegségek, mint a Lyme-kór.
Ez világszerte a leggyakoribb állatról emberre terjedő fertőzés, és egyben a leggyakoribb kullancs által terjesztett bakteriális megbetegedés, ami égövünkön az emberek akár egyötödét is érintheti. A Lyme borreliosist, azaz Lyme-kórt a kullancsokból, a kullancs csípésekor keletkező nyílt bőrsebbe kerülő baktériumok okozzák. Hónapok, de évek, sőt évtizedek múltán is megbetegítheti bármely szervünket.
A Lyme-kórról bővebben ebben a cikkünkben olvashatsz.
Hogyan lehetne tehát minél sikeresebben elkerülni a kullancsokat? Szerencsére vannak jobb trükkök is annál, minthogy a szabadtéri sportolás közben folyamatosan a környező növényeket vizslatjuk apró pontok után kutatva, amik ezek a vérszívók lehetnek.
A kullancsokról jó, ha tudjuk, hogyan is akaszkodnak rá a gazdatestre a vérszíváshoz. A kullancsok nem repülnek, hanem rejtőzködve lesik áldozatukat, leggyakrabban növények földhöz közeli részein, esetleg levélkupacokban. Arra várnak, hogy egy ember vagy állat hozzáérjen a növényhez, hogy átmászhassanak rá. Így a kültéri sportoláshoz, tájfutáshoz olyan helyszínt és útvonalat válasszunk, ahol minél kevésbé futhatunk a kullancsok átkapaszkodását lehetővé tevő helyzetekbe. Kitaposott, jól letisztított és karbantartott ösvényeket keressünk elsősorban.
A felszerelésünkön, ruházatunkon is jó, ha végzünk pár módosítást: viseljünk hosszúujjú, jól szellőző felsőt és hosszúszárú nadrágot, amit tűrjünk be a zoknink szárába. A kullancsriasztó sprayről se feledkezzünk el, fújjuk be magunkat alaposan indulás előtt. Ha sportolás közben levetnénk a pulóverünket, dzsekinket, akkor azt ne a derekunkra kössük – ahol esetleg átmászhat ránk a felsőnkön megtapadt kullancs – hanem tegyük a hátizsákunkba. Hazaérkezéskor vegyük le azonnal ezeket a külső rétegeket, nézzük át őket sötét kis pont után kutatva, ami esetleg kullancs lehet, és tegyük is azonnal a szennyesbe ezeket a ruhákat. Vizsgáljuk át magunkat is: a lábfejet, lábszárat, hajlatokat, hajvonal mentén a bőrünket, majd irány zuhanyozni, ahol még szintén lemoshatunk olyan kullancsot, ami még nem csípett a bőrünkbe – a kullancsok ugyanis vakok, így beletelik egy kis időbe, mire olyan helyre másznak a testen, amiről azt gondolják, megfelelő a vérszíváshoz.
Ha négylábú kedvencünk is velünk jön szabadtéri futáskor, akkor az ő védelméről se feledkezzünk meg kullancs elleni tablettával, cseppel vagy nyakörvvel, illetve őt is nézzük át hazaérkezéskor, hogy ne vigyen a lakásba kullancsot.
Mi maradt hátra? Hogy élvezzük a természetben töltött időt! A kullancsokra való odafigyelés fontos, de ne vegye el a kedvünket a szabadban végzett sportolástól. A megfelelő óvintézkedések elvégzésével ugyanis igencsak lecsökkenthetjük az esélyét, hogy egy kullancs megcsíp minket. Ha mégis így lenne, a kullancsot távolítsuk el azonnal, egy gyors mozdulattal, a bőrhöz közel megfogva, úgy, hogy a vérrel és fertőzésekkel teli potrohát nehogy megérintsük vagy megnyomjuk. Ehhez kaphatunk speciális csipeszeket vagy kanalakat, amit érdemes előre beszerezni. Szükség esetén egy szemöldökcsipesz is megteszi, ha meg tudjuk vele fogni a fejénél, a potrohát nem érintve (a csipesz két szára csak közvetlenül a hegyénél érjen össze). Fertőtlenítsük a csípés helyét és jelöljük meg, hogy a következő napokban figyelni tudjuk. Ha bőrpír jelentkezik, akkor azt is rajzoljuk körbe, ellenőrizve, hogy nem terjed-e. Ha bármilyen fertőzésre utaló jelet észlelünk, forduljunk azonnal orvoshoz, aki az esetleges fertőzés megállapítására Lyme-kór teszt elvégzését javasolhatja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.