A magányos emberek nagyobb valószínűséggel kapnak szívbetegséget, agyvérzést, szorongást, depressziót, demenciát, de a társadalmi kapcsolatok hiánya növelheti a vírusokkal és a légúti megbetegedésekkel szembeni fogékonyságot is. Kutatások szerint ez összességében azt jelenti, hogy a magányos vagy társadalmilag elszigetelt emberek 26-29 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak meg korán. De hogyan ismerhetjük fel, hogy magányosak vagyunk és mit tehetünk magány ellen?
A Guardian szerzője szubjektív tapasztalatai és a kutatások fényében elmondta, először 61 évesen gondolt arra, mi történik vele, ha elveszíti népes családját, szerettei közül sokan meghalnak esetleg nem közelednek hozzá. Ezek olyan tényezők, amiket nem lehet előre tudni, azt azonban lehet és kell is tervezni, hogy mit teszünk majd a magány ellen, ha nem jól alakulnak a dolgaink.
Amíg a fiatal éveinkben és az életünk közepén a barátok, a munkatársak jelenléte az életünkben nem engedi, hogy társadalmi elszigeteltségben éljünk - bár magányosak akkor is lehetünk -, addig később nagyobb a valószínűsége, hogy elveszítjük társunkat, meghalnak a családtagjaink és a közeli barátaink, a társasági élet hiánya szélsőséges esetben depresszió kialakulásához is vezethet. Ruth Lowe egy 55 év felettieknek létrehozott lelkisegély-szolgálat szociális munkása szerint a gyász, a fizikai és mentális egészségi hanyatlása vagy valamely szerettünk otthoni ápolása mind erősíti a magány érzését. Ha rosszul látunk, romlik a hallásunk vagy akár a boltba sem tudunk elmenni, mind azzal jár, hogy erősen lecsökkennek az emberi kapcsolataink, elszigeteltnek és láthatatlannak érezzük magunkat, így nő a magány kockázata.
Ha körül akarjuk írni a fogalmat, a magány a társaság hiányának vagy elvesztésének szubjektív nem kívánatos érzése. Ez akkor fordul elő, ha kevesebb és rosszabb minőségű emberi kapcsolatunk van, mint amennyit szeretnénk. Tehát a magány nem ugyanaz, mint a társadalmi elszigeteltség, ugyanis az előbbi szubjektív érzés, az utóbbi pedig a társas kapcsolatok objektív hiányát jelenti.
Azoknál az embereknél, akik gyakran vagy mindig magányosnak érzik magukat, nagyobb a kockázata bizonyos fizikai és mentális egészségügyi problémák, például a szorongás, a stressz és a depresszió valamint az álmatlanság kialakulásának, ami az öngyilkossági gondolatok gyakoriságával is együtt jár. A szakemberek szerint legyen szó magányról vagy társadalmi elszigeteltségről, ezek 26-29 százalékkal növelik a korai halálozás kockázatát, ami körülbelül annyit tesz, mint ha napi 15 szál cigarettát szívnánk el. Így nem kérdés: a magány ellen tennünk kell.
Joe Harrison egy jótékonysági szervezet kampánymenedzsere a magányt természetes érzésként írja le, ami egész éleünkben hullámzik, hol jobban, hol kevésbé érezzük és akár akkor is előfordulhat, ha párkapcsolatban élünk, tehát kialakulásának nem feltétele az egyedüllét. Az amerikai Northwestern Egyetem Feinberg Orvostudományi Karának kutatói szerint ez egyfajta U-alakú görbét követ, a csúcspontja fiatal felnőttkorban van, mélypontja a középkorúaknál, majd újabb emelkedés várható 60 év felett, a magányos emberek száma meredeken nő a 80 évnél idősebbek esetében.
Mark Rowland, a Mentális Egészség Alapítvány munkatársa szerint a magányosság még mindig stigma, sokan szégyellik az állapotukat és nem mernek segítséget kérni, holott nagyon fontos lenne. Ennek első lépése, hogy beismerjük, hogy magányosak vagyunk, és tudatosítsuk, hogy ez nem egyenlő azzal, hogy értéktelenek vagyunk és fel is vázolt egy nyolcpontos tervet: mit tegyünk, ha úgy érezzük, kicsúszik a talaj a lábunk alól.
5. Csatlakozz sorstárs közösségekhez. Ha olyan emberekkel vagy kapcsolatban, akik hasonló tapasztalatokon mentek keresztül, mint te, kevésbé uralkodik el rajtad a magányosság, hiszen megerősít abban, hogy nem vagy egyedül.
6. Tarts háziállatot! Egy társállat jelenléte és feltétel nélküli szeretete oldja a magányt, a gondoskodás róla pedig struktúrálja a napot és csökkenti a stresszszintet. Egy szeretett háziállat közelsége megnyugtató és a kutatások is alátámasztják, hogy segít a stressz csökkentésében.
7. Használd okosan a közösségi médiát! A közösségi média ahogy segíthet a mentális egészséged javításában, úgy árthat is annak. Ha olyan csoportokhoz csatlakozol, amelyek értékrendje megegyezik a tieddel, jól érezheted magad tőle. Fontos, hogy monitorozd magad, tudatosítsd, milyen a kedélyállapotod a közösségimédia-használat után.
8. Fordulj terapeutához! Van, amikor szakember segítségére van szükségünk, aki biztonságos közeget biztosít számunkra, hogy elmondjuk érzésünket és gondolatainkat. Ha értő figyelmet kapunk, máris kevésbé nehezedik ránk a magány súlya.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.